Századok – 1991
Tanulmányok - Kalmár János: A Bánság berendezése az Einrichtungswerk alapján V–VI/489 - FÜGGELÉK. A Pozsonyi rendi bizottság tervezete. Az ún. „Magyar Einrichtungswerk” V–VI/500
510 A MAGYAR EINRICHTUNGSWERK 510 és a királyi gondoskodás követelménye szerint szükség van arra, hogy a következő országgyűlésen, amilyen gyorsan csak lehet, komolyan fogjanak hozzá). Közben a Magyar Királyi Udvari Kancelláriát jobb rendbe kell hozni, s ezt az ügyet ezen ország következő országgyűlése békésebben és a fegyverek zajától és ebből származó terhektől függetlenül, bár ideje nincs, a régi törvények megreformálására vonatkozó meglévő törvények értelmében, hacsak ezeket az országgyűlésen nem fogadják el, különítse el és utasítsa ide. Ennélfogva úgy vélnénk, hogy mintegy az országlakók bizalmatlanságának elejét véve, pontosabban, nehogy az talán elégedetlenségbe csapjon át, továbbá a legújabb országgyűlési végzés követelménye érdekében, ezeknek használatán és megértésén felül először is a legközelebb összehívandó országgyűlésen a király, valamint a Karok és Rendek közös egyetértéséből az országgyűlésnek mindenekelőtt ezeket a változtatásokat kell végrehajtania. S az egész ügyben, az előbb kifejtett egyezségtől függően, ameddig ezeknek vagy másoknak rövid összefoglalására vagy módosítására részben nem kerül sor, addig Felséged fent említett kegyes országgyűlési rendelkezését hagyják meg a maga helyén. Az előbb felhozott jogi eljárások segítségével az igazságszolgáltatás zavartalanul működjék a fent említett kijelölt helyeken és időpontokban, Felséged idézett Magyar Kancelláriájának, továbbá a királyi fiscusnak és más ellenzőknek álláspontjától és véleményétől függetlenül, kiküszöbölve minden ilyen és bármilyen más okból származó akadályt; és bármiféle nehézség ellenére méltóztassék Szentséges Felséged haladék nélkül a fent említett törvénykezési ügyek nagyobb haszna, megerősítése, biztonsága és gyarapítása érdekében atyai rendelkezést és hatékony intézkedést kegyesen kiadni. Miután ezeket megtárgyaltuk, az előbb említett bizottság előírt rendje szerint következzenek a katonai ügyek. Mivel a hadsereg a Magyar Királyság megőrzése és megvédelmezése érdekében rendkívül fontos, érdemesnek látszik, hogy annak újjáalakítását és lényegét, fenntartását és státusát is biztos rendbe szedjük. lször: Ami a főparancsnokságok elrendezését és a határvidékek elhelyezését illeti: miután a kereszténység ellensége, a török, a Belgrádon túli vidéket saját törvénykezésének vetette alá, és azonkívül Belgrádtól kezdve Magyarország felé a királyok ezt az országot birtokolták, ennek megfelelően a főparancsnokok közül az egyik Új-Kiliában, a Fekete-tenger mentén,3 3 a másik Nikápoly vidéken3 4 , a harmadik Belgrádban, a negyedik Banja Lukán3 5 állomásozott. Ha őket, de facto ilyképpen rendeznék is el, közülük mindegyik három-három ezer német, s ugyanannyi magyar és horvát zsoldossal rendelkezne, rajtuk kívül még önkéntesek is lehetnének, ezeket nem nagy számban kellene felfogadni és rendes szabályzat szerint kellene szolgálniok. A többi szabad katonát és a magyar hajdúkat pedig, akik a megyékben rabolva és az agyongyötört népet szorongatva fel s alá kóborolnak, s akik nem a katona, hanem inkább a nyilvánvaló rabló nevet érdemelnék ki, ne tűrjék meg, kényszerítsék őket paraszti sorba, mivel ők azok, akik miatt egész Magyarország rablásokkal és gaztettekkel van tele. 2odszor: Továbbá a végvidékeket az említett főparancsnokságokban arányosan osszák el. És ha fontosnak látszanék a végvidékek számára szükséges helységek kijelölése, azokat az erre kinevezett mindkét nemzetbéli katonai szakértői biztosok válasszák ki; s mivel a jövőben is — ahogy remélhető — Szentséges Felséged győ-
