Századok – 1991

Tanulmányok - Kalmár János: A Bánság berendezése az Einrichtungswerk alapján V–VI/489 - FÜGGELÉK. A Pozsonyi rendi bizottság tervezete. Az ún. „Magyar Einrichtungswerk” V–VI/500

A MAGYAR EINRICHTUNGSWERK 511 zedelmes seregei Isten oltalma alatt szerencsésen tovább nyomulnak előre, aképpen ezeket a helységeket ugyanazon biztosoknak kellene kijelölni és felügyelni. Továbbá a kijelölt végvidékek megállapítása ügyében méltóztassék Szentséges Felséged mindkét nemzetből biztosokat kinevezni és kiküldeni, akik ezt az ügyet egymással összhangban teljesíthetik. 3adszor: Felettébb fontosnak tartanánk, hogy a fent említett főparancsnokságok alá rendelt magyar katonaság létszámát a horvát ezredek mértéke szerint csökkentsék, és ilyenformán mind a gyalogságot, mind a lovasságot arányosan állapítsák meg. Ezeken ne azokat a katonákat vagy gyalogosokat értsék, aki

k ugyan katonák, de akik birtokaikhoz ragaszkodván és azok után vágyódván a jó és hű katona kötelezettségeit elhanyagolják, s gyakran odahagyván a katonaságot hazaszökdösnek és ott elbújnak. A horvát ezredek mintájára szervezett katonaság pedig oda fog menni, ahol azt a szükség megköveteli, vagy ahova Szentséges Felséged parancsolni fogja, és jobb rendben, mint ahogy az korábban történt. 4edszer: Mivel az ilyenfajta katonaság fele nemzeti lenne, fele pedig német, amiképp annak vezérei, tábornokai és tisztjei, alázatosan mi is úgy vélnénk, hogy a nemzeti katonák élére nemzeti, a németek élére pedig német tiszteket nevezzenek ki, akik kölcsönös kapcsolatban álljanak egymással és felváltva védjék a végvidékeket; amiképp a végvidékeknek (is) vagylagosaknak kellene lenniük, ti. németeknek, s magyaroknak és horvátoknak, még akkor is, ha a közkatonák és a tisztek vegyes nemzetiségűek, hogy ne keletkezzék semmiféle zűrzavar. Ilyeténképpen elegendő lenne egy német főkapitány, aki az összes, 12 ezer fős német katonaságot, részint a lovasságot, részint a gyalogságot vezényelné, és aki Belgrádban vagy ahol Szentséges Felségednek legkegyelmesebben tetszene, rendezné be székhelyét. A többiek pedig nemzetiek lennének, akik a fent említett német főkapitány úrral kölcsönösen, a szolgálati egyetértést megtartva, bármilyen esetben a megvédelmezendő ország segítségére és segélyezésére tudnának lenni. Azokon a végvidékeken továbbá, ahol német parancsnokok lennének, a magyarok és a horvátok is tőle kapnák a jelszót,36

ahol pedig magyarok vagy horvátok a parancsnokok, ott a németeknek is tőlük kellene a jelszót fogadni, és így elhárulhatna minden ellentét, versengés és féltékenység. Mezőben pedig, bárki lesz a rangidős tábornok vagy kapitány vagy egyéb tiszt, az tartozik vezényelni. 5ödször: Mivel ennek a 24 ezer fős hadseregnek meghatározott évi fizetésre is szüksége lenne, azon a véleményen lennénk, hogy részint Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Erdély, Moldva, Havasalföld és a többi országok és tartományok, melyek most ehhez az országhoz és Szentséges Felséged alá tartoznak (ahol a mostani szétrombolt állapotból egy jobb, helyreállított, megújított állapotba jutnának), részint pedig az örökös tartományok, ahogy ezidáig, fizessenek Szentséges Felségednek, melynek száma meghaladná a harminc és egynéhány ezer forintot; mégpedig úgy, hogy az országlakókat ezen az adón kívül semmiféle fizetésre vagy teherviselésre ne kényszerítsék. Ennek arányos kivetését, mely kivetés kétségkívül arányosan történne meg az ezen királyság és más, előzőleg felsorolt országok és tartományok tekintetében, maguk az országlakók végezzék. óodszor: Továbbá alázatosan úgy ítélnénk meg, hogy a fent említett mindkét nemzetbéli főkapitányok, a rájuk bízott katonasággal együtt, minden katonai és ezzel