Századok – 1991

Tanulmányok - Kalmár János: A Bánság berendezése az Einrichtungswerk alapján V–VI/489 - FÜGGELÉK. A Pozsonyi rendi bizottság tervezete. Az ún. „Magyar Einrichtungswerk” V–VI/500

508 A MAGYAR EINRICHTUNGSWERK 508 16odszor: A kiváltságos nemesség, amelynek az előjogait régtől fogva csakis a hadi és az ország ügyeiben érdemeket szerzett személyeknek szokták adni, ebben az előjogában, ezen országban kárt szenved. Ugyanis nagy fájdalommal érzékeli: jelenleg a nem nemes személyek annyira vakmerőkké váltak, hogy bár semmiféle érdemük azt nem indokolja, mégis a kiadandó címeres levél révén, csak pénz fejében, nemességet nyernek, és ezt nem más célból, henem hogy a harmincad és a vám megfizetése nélkül bárhol szabadon kereskedhessenek, amelynek következtében Szentséges Felséged jövedelmei is alaposan csökkennek; ezért nehogy a jövőben az ilyen nem nemes személyek Szentséges Felséged Titkos Magyar Tanácsa által, az előírt módon megteendő ajánlás nélkül, az ország nemeseinek sorába felvehetők legyenek, alázatosan úgy véljük, hogy nemesleveleiket az 1630. évi 31. és az 1655. évi 36. törvénycikkely szerint abban a megyében hirdessék ki, ahol lakóhelyük van, ha pedig ott ilyennel nem rendelkeznek, ott, ahonnan származnak. 17edszer: A közjó gyarapítása érdekében különösen hasznosnak tartjuk, hogy a törvényhozó országgyűlés, amint azt a hazai alkotmány is elrendeli, nevezetesen az 1659. évi 1. törvénycikkely, amely ugyanezt a feltételt szabja meg, minden harmadik évben üljön össze, s ott minden magánügyet háttérbe szorítva az ország közügyeit tárgyalják meg. 18adszor: És mivel a mostani háborúk miatt ez az ország nagy részben elpusztult, és Szentséges Felséged győzedelmes seregei által nagyrészt gyarapszik és ehhez még sok (terület) hozzákerül, úgy ítélnénk meg, rendkívül szükséges lenne, hogy a porták vonatkozásában az 1681. évi soproni országgyűlés 61. törvénycikkelyét tartsák szem előtt.3

1 19edszer: Továbbá, hogy a jövőben az országot illető összes adók minél kényelmesebben és könnyebben behajthatók legyenek, s máskülönben, hogy az elegendő teherrel sújtott nyomorult népen segíteni lehessen, alázatosan úgy véljük: mind a jelenlegi egyszerű armalisták, mind pedig azok, akiket a jövőben azokká tesznek, sőt azok a nemesek is, akik a teleknek még egynegyed részével sem rendelkeznek, továbbá a jobbágytelkeket megművelők, a vármegyék előzetes adókivetése szerint arányosan fizessenek (adót) a vármegyéknek; méltányos ugyanis, hogy aki az ország előnyeit élvezi, az a közszolgálattal járó terheket is, vagy maga vagy vagyona vagy javai által viselje. Ehhez járulna még az is, hogy az ország összes Karai és Rendei, bármilyen állapotúak legyenek is, továbbá a királyi fiscus birtokai se mentesüljenek a közterhek viselésétől, hanem másokhoz hasonlóan kötelesek legyenek fizetni. 20adszor: A szabad királyi városok, mint a megye tagjai, a jövőben a testületük által előzetesen közzé tett adókivetések alól semmi szín alatt ne mentesüljenek, a rendes adókat mindenképp azoknak a vármegyéknek fizessék meg, amelyeknek kötelékébe tartoznak, ahogy az régtől fogva szokásban van. És ahogy jelen esetben az említett megyék adókiszabásainak vannak alárendelve, éppúgy az ország fent jelzett adókivetéseinek és a fent említett vármegyék adókivetéseinek és rendelkezéseinek legyenek alávetve. Ami az igazságszolgáltatást vagy a törvénykezést illeti: ebben a pontban a legutóbb összehívott országgyűlésnek az egész országra nézve kegyes rendelkezéseit és elsősorban Szentséges Felséged kegyes előterjesztését, azonkívül az országlakosok felküldött kérvényeit, valamint az adókirovás pontos elosztását meghatározó elveket