Századok – 1991

Tanulmányok - Fügedi Erik: Sepelierunt corpus eius in proprio monasterio. A nemzetségi monostor I–II/35

A NEMZETSÉGI MONOSTOR 43 2. Társadalmi szempontok Az alapítás elengedhetetlen követelménye volt, hogy a létesítendő monostort jövedelemmel, tehát fekvő birtokkal lássák el. Ez az a pont, ahol a világi elemek fellépnek, ahol az egyházi és társadalmi jelenségek menthetetlenül összefonódnak. A birtokok és a velük együttjáró haszonvételek részben vagy teljes egészükben az alapító örökölt vagy vegyesen örökölt és szerzett birtokai voltak. Az örököltek legkésőbb Kálmán király 20. tc. óta a nemzetségi birtok fogalma alá tartoztak, azokat tehát elvileg az alapító utódainak, ilyenek hiányában nemzetségbeli távolabbi rokonainak kellett örökölniök, vagy ha ilyenek sem voltak, a királyi koronára háramolniok. Meg kellett tehát szerezni a rokonok hozzájárulását ahhoz, hogy az alapító a kezén lévő ősi birtokokat elidegeníthesse, pontosabban a monostornak adományozhassa. Ezt láttuk a sági egyházat alapító Márton bán szóbeli eljárásánál. A Gutkeled nembeli Márton ispánnak ahhoz, hogy monostort építhessen, meg kellett szerezze testvéreitől Csatár prédiumot, mert az közös birtok volt. Külön kiemelte azt is, hogy rokonainak kiadta omnem hereditatéin.5

1 Ha az alapító gyermektelen volt, királyi engedélyt kellett szereznie ahhoz, hogy a nemzetségi szolidaritás és öröklés elveit megkerülhesse. Az „utódok vigaszától" megfosztott alapítók esetében ez az alapítólevelek lényeges része.5

8 A királyi engedély legfontosabb feladata ezek szerint az volt, hogy megvédje az alapítót és alapítványát a rokonsággal szemben. Elvileg ezután a monostor ugyanolyan önálló és független birtokossá válhatott volna, mint maga az alapító volt. Mégis, a későbbi adatokból mintha mindennek az ellenkezőjét olvashatnánk ki, azaz a monostor a nemzetség birtokában vagy patronátusa alá került. A zselici monostor már 1242-ben a Győr nembeliek birtokában volt. Az eset sajnos bizonytalan, nem is dönthető el véglegesen. Az alapítólevél későbbi átírásaiban ugyan Ottó ispánt Győr nembelinek mondják, de nem tudjuk, hogy mi volt az interpoláció alapja. Lehetséges, hogy a nemzetségnevet azért szúrták bele az eredeti szövegbe, mert akkor a monostor már a Győr nembeliek kezén volt. De az sem zárható ki, hgoy a beszúrás azért került a szövegbe, mert a nemzetség Ottó ispánt saját oldalági rokonaként tartotta számon, az interpolációnak tehát valóságos és igaz hagyomány volt az alapja. Az első feltevés mellett szól, hogy 1242-ben az Apor nemzetség is igényt tartott a zselici monostor kegyuraságára, a második mellett, hogy a veszprémi püspök az Aporok keresetét elutasította. 9 Nem állunk sokkal jobban azzal a három esettel sem, amikor egy úri nemzetséghez tartozó prelátus alapított monostort, s az a nemzetség birtokába került. Az első esetben a Kán nembeli Péter spalatói érsekről van szó, aki 1183 előtt a szenttrinitási, a másodikban fiatalabb kortársáról, a Bor-Kalán nembeli Kalán pécsi püspökről, aki a pusztaszeri, és végül a harmadikban a Rátót nembeli Mátyás esztergomi érsekről, aki 1240 körül a rátóti premontrei monostort alapította.60

A három eset olyan nagy bizonyítóerővel rendelkezik, hogy Györffy ebből következtethetett arra, hogy a bélapátfalvai cisztercita apátság megalapítója, Klétus püspök valószínűleg az Örsur nemzetségnek volt tagja.6

1 Nem világos számomra, hogyan jutott ilyen esetekben a nemzetség a patronátushoz, s ezzel gyakorlatilag a monostor birtokába. Két gondolatot vethetek itt fel: 1/