Századok – 1991

Tanulmányok - Varga J. János: Kollonich Lipót és az Einrichtungswerk V–VI/449

BERENDEZÉSI TERVEK A TÖRÖK KIŰZÉSÉNEK IDEJÉN 451 így került az 1687-88-as országgyűlésen fölvetett Kollonich-féle kormányzati javaslat ügye — a rendek tiltakozása ellenére — egy udvari bizottság kezébe. Az uralkodó 1688. június 10-i rendelete értelmében a deputátió feladata „dass in Conferenzen die Einrichtung der neuen Acquisten in politicis, cameralibus et in bellico erwogen werde."7 A munkálatok vezetésére — a Titkos Tanács közvetlen irányításával — főbizottság (Hauptdeputation) alakult. Elnöke az akkor 52. évében járó Ferdinand Dietrichstein herceg, főudvarmester és államminiszter, az Aranygyapjas Rend lovagja8 volt. Tagjai: Franz Ulrich Kinsky cseh főkancellár, az Aranygyapjas Rend tagja, tapasztalt államférfi, diplomata, megbízatása idején 54 éves;9 Theodor Heinrich Strattmann gróf udvari kancellár;10

Wolfgang Andreas Orsini von Rosenberg, a bécsi Udvari Kamara elnöke, egykor gyalogostiszt Németalföldön, az Aranygyapjas Rend lovagja, a főbizottságba történt kinevezése idején 62 éves;11

Rüdiger Starhemberg tábornok, 19 éves kora óta katona, harcolt a svédek, a franciák és a törökök ellen, ott volt Szentgotthárdnál 1664-ben, 1683-ban Bécs védelmét irányította, ezért felvették az Aranygyapjas Rendbe, 1686-ban harcolt Buda alatt, a főbizottsági munkák idején 50 évesen a bécsi Haditanács elnöke.12 A munkálatok közvetlen irányítására, konkrétan Magyarország politikai, kamarai és hadügyi1

3

berendezése tervének kidolgozására Kollonich Lipót 1688. július 29-én kapott királyi utasítást.1

4

Noha az emlékirat nem alaptalanul fonódott a legszorosabban össze a győri püspök nevével, alapjában véve mégis kollektív munka terméke. A Dietrichstein főudvarmester vezetésével létrejött főbizottság jelölte ki azt a 7 tagú albizottságot (Subkommission), amely Kollonich elnökletével 80 ülésen alkotta meg több, mint 15 hónapi (1688. július 29. - 1689. november 15.) munkával az „Einrichtungswerk des Königreichs Hungam" („A Magyar Királyság berendezésének műve") című, 500 kéziratoldalnyi tervezetet. Az albizottság tagjai tapasztalt birodalmi kormánytisztviselők: Franz Joseph Krapff udvari hadi tanácsos, az albizottság jegyzője; Siegfried Breuner a birodalmi Kamara alelnöke; Friedrich Julius Buccellini császári tanácsos; Karl Maximilian Thum császári tanácsos, később az özvegy Eleonóra császárné főudvarmestere és az Aranygyapjas Rend tagja;15

Christoph von Dorsch haditanácsos; Johann Georg Hoffmann alsó-ausztriai kormánytanácsos, a Magyar Kancellária tanácsosa és az Ampringen-féle Gubernium egykori tagja, jogügyi szakértő;16

Karl Aichpichl udvari kamarai tanácsos. Theodor Mayer osztrák történész különösen Aichpichl közreműködését tartotta fontosnak, aki még a Gubernium időszakában (1673-81) szerzett tapasztalataival a korabeli magyarországi közigazgatás amolyan bécsi főszakértőjének számított, s később elnöke volt a Szepesi Kamara ügyeinek rendbehozatalára kiküldött 1694-95. évi királyi bizottságnak.17

Mellette külön ki kell emelnünk Franz Joseph Krapff közreműködését, akinek neve Kollonichéval együtt kettesben szerzőként szerepelt az Einrichtungswerk szövege alatt, s akitől a formába öntés, a végső szövegezés származott. Krapff — Kollonich 1689 őszi római és augsburgi utazása idején18

— készítette el az eredeti fogalmazvány alapján a tisztázatot, s eközben sok helyen igazított a szövegen — törölt, kiegészített —, különösen az adóüggyel foglalkozó fejezeten. De később, a tervezet egyes részeinek vitájakor is közreműködött: ő fogalmazta meg a főbizottság észrevételeit (votumait) az egyes fejezetekhez.19

Az albizottság jegyző-