Századok – 1991
Tanulmányok - Varga J. János: Kollonich Lipót és az Einrichtungswerk V–VI/449
A MAGYAR KIRÁLYSÁG BERENDEZÉSÉNEK MŰVE Varga J. János BERENDEZÉSI TERVEZETEK MAGYARORSZÁGON A TÖRÖK KIŰZÉSÉNEK IDŐSZAKÁBAN. AZ „EINRICHTUNGSWERK"* 1. Az „Einrichtungswerk des Königreichs Hungarn" keletkezésének körülményei. A nádori javaslat és az ún. „Magyar Einrichtungswerk" Az 1688. január 25-én berekesztett pozsonyi országgyűlésről — ahol a magyar rendek elismerték a Habsburgok ausztriai és spanyol ágára a fiági örökösödést, és hozzájárultak az Aranybulla ellenállási záradékának eltörléséhez — azt úja Baranyai Béla Károlyi Árpádnak, hogy,,...az új korszak tulajdonképpen ennek az országgyűlésnek az akkordjaival kezdődik, főleg közjogi, de más tekintetben is."1 Az örökös királyság történetének jeles kutatója valószínűleg arra a reformkísérletre gondolt, amely 1687 őszén vette kezdetét azzal, hogy Kollonich Lipót győri püspök emlékiratot nyújtott át a királynak Magyarország berendezésének szükségességéről, felsorolva a vizsgálandó kérdéseket „politica, iuridica, spiritualia, cameralia seu oeconomica et militaria."2 A király az országgyűlés megnyitása után bizalmas jellegű konferenciát hivatott össze, hogy azon a cseh Udvari Kancellária, a bécsi Haditanács és a bécsi Udvari Kamara vezetői Kollonichcsal, mint magyarországi szakértővel, volt magyar kamarai elnökkel együtt terjesszék elő javaslataikat az ország új berendezéséről. Az országgyűlés a reformok szükségességét belátta ugyan, de csak alkotmányos úton volt hajlandó a szükséges változtatásokat végrehajtani; tiltakozott a kérdésnek bizottság keretében történő megoldása ellen, s a bezárult országgyűlés függőben maradt kérdéseinek rendezésére — közöttük a Kollonich-féle előterjesztésre is — újabb országgyűlés összehívását kérte.3 Erre azonban I. Lipót életében4 már nem került sor.
