Századok – 1991

Tanulmányok - Fügedi Erik: Sepelierunt corpus eius in proprio monasterio. A nemzetségi monostor I–II/35

Fügedi Erik: SEPELIERUNT CORPUS EIUS IN PROPRIO MONASTERIO A NEMZETSÉGI MONOSTOR Amikor 1900-ban Karácsonyi János megírta a magyar nemzetségekről szóló könyvét, annak bevezetésében a nemzetség jellemzői sorában az összetartó intézmények között a 4. helyen a következőt írta: „Kegyeletes összekötő kapocs volt a nemek egyes ágai között a közös nemzetségi monostor, pl. a Csanádoknál az oroszlánosi, a Gut-Keledeknél a nyir-adonyi".1 Ezzel a mondattal megszületett a nemzetségi monostor fogalma, de ahhoz, hogy megállapíthassuk, mit is kell értenünk alatta, nem árt az ilyen eseteket munkájában közelebbről szemügyre venni. Ha átlapozzuk Karácsonyi könyvét, a következőket olvashatjuk több-kevesebb szereotíp megfogalmazásban: 1. A nemzetségi monostor elsősorban összekötő kapocs, aminek bizonyítéka a közösen gyakorolt kegyuraság. Ezt a jelenséget Karácsonyi olyan nagyra becsülte, hogy ő, aki köztudomás szerint hyperkritikára volt hajlamos, a kegyuraságban való részvételt habozás nélkül a nemzetséghez tartozás bizonyítékának fogadta el, még akkor is, ha a kérdéses ág csak a 13. század végétől kezdve ismert.2 A hangsúly itt az összekötő kapcson volt, ami az idézetben említett oroszlánost és nyír-adonyi monostorok esetében valóban érvényes a fennmaradt oklevelek tanúsága szerint. A Becse-Gergely nemzetség már gondot okozott Karácsonyinak, mert a „nemzetség múltjával monostoraink közül három áll kapcsolatban, de melyik a közös nemzetségi monostor? azt bajos megmondani". A bethlenit a Bethlen-ág birtokai között találjuk, a másodikról semmit sem tudunk, a harmadikat pedig a király 1199-ben az egyik ágtól elvéve a másiknak adta. Egy 1258-ban egyezséggel megszüntetett per sem deríti fel a kívánatos összefüggést.3 2. Karácsonyi a monostoroknak művelődéstörténeti jelentőséget tulajdonított, mert „azon időben a monostorok valának nemcsak a tudomány menedékei, hanem a földművelés, ipar és kereskedelem tanyái".4 3. A nemzetségi monostor fogalmát nemcsak a valódi monostorokra, azaz a monasztikus vagy kanonokrendek házaira alkalmazta, hanem általában kiterjesztette a temetkezőhelyekre. így kerültek az Ákos nemzetség Szilágy és Pest megyei monostorai mellé az Ernye fia István által alapított diósgyőri pálos kolostor, sőt a Bebek- ág által felépített pelsőci templom is.5 4. Végül a későbbiek fontossága miatt egy elszigetelt esetet külön is kiemelnék. Az Aba-nemzetség Somosy-ága által alapított mislyei prépostsággal kapcsolatban Karácsonyi megjegyzi: „innen van, hogy élén nem egyszer Aba nembeli állott".6 1912-ben megjelent a nagy bencés rendtörténet utolsó kötete, amely az „elenyészett bencés apátságokat" foglalta magában. A kötetben szereplő 76 monostort vala-