Századok – 1991
Tanulmányok - Makkay János: Az uráli–finnugor őstörténet néhány kérdése az indoeurópai őstörténet szemszögéből I–II/3
32 MAKKAY JÁNOS 86 Rédei, K. i.m. 1986, 20. 87 Hajdú Péter-Domokos Péter, i.m. 1987, 300. Harmatta János: Régészet, nyelvtudomány és őstörténet. ArchÉrt 94, 1967, 216. 89 Lásd a 66. jegyzetet! 89a v: Kiparsky: Gibt es ein finnougrisches Substrat im Slavischen? Helsinki, 1967, passim, és ismertetése H. W. Sclialler-t6\: Indogermanische Forschungen 77, 1972, 152-154; J. Udolph: Zum Stand der Diskussion um die Urheimat der Slaven. Beiträge zur Namenforschung 14, 1979, 7. 90 C. Renfrew, i.m. 1987. 91 Uo., 121. 92 Uo., 132-133. V.o. Makkay János in The New Hungarian Quarterly 34:118, 1990, 138-141. 93 Makkay János (szerk.): Békés megye régészeti topográfiája, a szarvasi járás (IV/2). Bp., 1989, passim. Ε munka során tudomásunk szerint először kíséreltük meg, hogy a késő avarkori telepek felszíni nyomait „előítélet" nélkül minél teljesebb számban összegyűjthessük. Ε munka során az ortodox szakteriileteknek nemcsak szakmai ellenérzéseit, hanem gáncsoskodásait is tapasztaltuk, elsősorban a vonatkozó leletanyag keltezésénél. A honfoglaláskor itt talált „őslakosság" lélekszáma egyébként — a józan paraszti ész szerint — így alakul a honfoglalók lélekszámához, mint a honfoglalást megelőző időszak temetőinek sírszáma a honfoglalók temetőinek sírszámához. Ez ugyan egyelőre nem adhat numerikus összértéket (nem derül ki, hogy hány „őslakó" volt, és hány honfoglaló), de nyilvánvalóan teljesen pontosan megadja, hogy hányszor több volt az „őslakó", mint a honfoglaló. 94 Renfrew, i.m. 1987, 163. 95 Uo., 70. 96 Papp László: Személynév-vizsgálat a Magyar Nyelv megindulása előtt. In Tanulmányok a magyar és finnugor nyelvtudományok történetéből (1850-1920). Szathmári István szerk. Bp., 19782, 61-66, különösen 63, további irodalommal Nagy Géza munkáira, és az arra vonatkozó gyengécske kritikára. Pór Antal érve például (Papp László kivonatában) így szól: „Pór Antal (Turul IX, 179-180) rámutat Nagy Géza módszereinek veszélyeire, figyelmeztet arra, hogy egy új tudománynak tegyük le helyes alapjait. Felveti a kérdést, nem értelmezhetők-e a Nagy Gézától törökből magyarázott nevek más nyelvből is." Pór Antal véleményéhez csak annyit, hogy a személynevek filológiai kutatása — az onomasztika — a 20. század elején legfeljebb csak Pór Antal számára volt új tudományterület. 97 Magyarország Története tíz kötetben, 1. kötet. Előzmények és a magyar történet 1242-ig. Bp., 1984, V. fejezet: Bóna István: A népvándorlás kor és a korai középkor története, 26. térkép, a 9. századi Kárpát-medence a történeti források és régészeti lelőhelyek alapján. Úgy tűnik tehát föl, hogy a helynevek nem történeti források a térkép összeálítója szerint. A Bóna-féle térkép dunántúli része egyébként szokatlanul éles kritikát kapott: Th. vqn Bogyay: Die Salzburger Mission in Pannonién aus der Sicht der Archäologie und der Namenkunde. Mitteilungen der Gesellschaft für Salzburger Landeskunde 126, 1986, 273-290. 98 Tálos Géza: Egy avar korra utaló településhálózat nyomai a magyar helynevekben. In Névtudomány és Művelődéstörténet. A IV. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai Pais Dezső születésének 100. évfordulóján. Zalaegerszeg, 1989. október 8-10. Balogh Lajos-Ördögh Ferenc szerk. Zalaegerszeg, 1989, 177-184, és térkép. 99 E. Zöllner: Awarisches Namensgut in Bayern und Österreich. Mitteilungen des Instituts für Öst. Geschichtsforachung 58, 1950, 244-266; A. Lippert: Awaren nech 800 in Niederösterreich. Jahrbuch für Lendeskunde 1970, 145-157; H. Beck: Awaren, Namenkundliches. Reallexikon der Germanischen Altertumskunde 1:5, 527-528; J. Melich: Über den Namen Brünn. Bp, 1941, 7-13. 100 G. Holzer: Namen skythischer und sarmatischer Stämme. Wien, 1989, 200. (Anzeiger der phil.hisz. Klasse der Öst. Akademie der Wiss. 125:9, 1988.) 101 Harmatta János, ill. Benkő Loránd in Magyar Tudomány 97:3, 1990, 252 és 269. 102 Róna-Tas András: A szarvasi tűtartó felirata. Nyt.Közl. 87:1, 1985, 240-243; Vékony Gábor: Későnépvándorláskori rovásfeliratok a Kárpát-medencében. Szombathely, 1987?, 56-73; Harmatta János: A magyarság őstörténete. Magyar Tudomány 97:3, 1990, 256-258. Ezek után talán szükségtelen említeni, hogy a három „olvasat" tartalmilag is teljesen különböző.
