Századok – 1991

Beszámoló - Történészkonferencia a szlovák–magyar kapcsolatokról (Buzinkay Géza–Szarka László) III–IV/355

360 BESZÁMOLÓ akire az össztüzet már előkészítette. Apponyi politikai múltjára, egykori igen erősen nacionalista vallás- és közoktatásügyi miniszteri tevékenységére vonatkozó kész összeállításokat adott át az amerikai, az angol és a francia delegátusoknak, valamint a sajtónak. Osuskynak döntő érdemei voltak abban, hogy a magyar remények szétfoszlottak a béketárgyalásoknál, mutatta ki az előadó. Az előadásokat követő vita széleskörűvé alakult; többek között szó volt benne a dualizmus kori asszimilációs folyamatok jellegéről és hatásáról, a magyar-szlovák nyelvhatár szerepéről, a békekonferencia és a nagyhatalmak néprajzi információinak hitelességéről és a cseh-szlovák egységtörekvések szerepéről. Adám Magda felhívta a figyelmet arra, hogy a hivatalos francia politika, Millerand és Paléologue egyaránt határozottan a kis-antant ellen volt, mert átlátták: ez megosztja a térséget, és Magyarországot előbb-utóbb a németek karjába sodorja. A kis-antant létrehozása nem a térség konszolidációját szolgálta; szükségessége E. Beneä régi eszméje volt. Szabó Dániel a múlthoz való érzelmi viszonyulás veszélyeire hívta fel a figyelmet, amikor a „mikor, mi és miért történt" kérdése helyett a „mikor bántottak" kérdése foglalkoztatja a történészt. Buzinkay Géza a magyar nemzetiségpolitika árnyalásához és korszakainak elkülönüléséhez hozott fel adatokat a sajtópolitika és a cenzúra köréből, felhívta a figyelmet a többé-kevésbé liberális központi államhatalom és a szűklátókörűén nacionalista helyi hatóságok politikájának markáns különbségére, az európai színvonalú iiberális törvényhozás és az elmaradó vagy neki ellentmondó végrehajtás megkülönböztetésének szükségességére. A kétnapos eszmecserén nem egyszer történt meg, hogy vita helyett párhuzamosan haladó monológok hangzottak el — ezt nevezte „alagút effektusnak" DuSan Kovác —, mégis bizonyos fokig fordulatnak nevezhető ez a konferencia a magyar és a szlovák történészek vitájának történetében. Hosszú évtizedek rituális találkozásai után, amikor következetesen kívülrekedtek a problémák és a történészeket érdeklő, valódi kérdések, most végre nyíltan megszólaltak, méghozzá a két szomszéd nép történetének legsúlyosabb, részben megoldatlan kérdései is. Márpedig ez magában hordozza a későbbi igazi párbeszéd ígéretét, ami szerencsésen különbözik a térség néhány más népének történészeivel létrehozható kapcsolattól. Buzinkay Géza - Szarka László