Századok – 1991

Tanulmányok - Makkay János: Az uráli–finnugor őstörténet néhány kérdése az indoeurópai őstörténet szemszögéből I–II/3

AZ URÁLI-FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET NÉHÁNY KÉRDÉSE 31 nüe szvjazi uralszkih kultur ν epohah pozdnyevo kamennovo veka. In CQIFU I, 1975, Budapest, 161-179, 1. ábra; G. N. Matyiisin: Mezolit Juzsnovo Urala. Moszkva, 1976, 42a-b. ábrák; US: i.m. 1986, 1. ábra. 60

Κ. B. Wiklund: Finnisch-ugrisch und Indogermanisch. Le Monde Orientale 1, Uppsala, 1906, 43-65; az idézet A. J. Joki, i.m. 1973, 124-125. után. 61

Lásd a 43. jegyzetet! 62

László Gyula: Őstörténetünk legkorábbi szakaszai. Bp. 1961, 191-193. 63

Ν. A. Beregovaja: Paleoliticseszkaja mesztonahozsgyenija SzSzSzR (1958-1970). Leningrád, 1984, 57-59. 2. térkép. 64

M. Nunez, i.m. 1987, 7-9. A Szwidéri alapján zajló folyamatra a legjobb példa az észtországi Pulii lelőhelye, déli eredeti típusokkal, fehér-oroszországi kőnyersanyaggal és nyugati — magdaléni — hasonlóságok nyomaival: L. és K. Jaanits: Friihmesolitische Siedlung in Pulii. Eesti NSV Teaduste Akadeemia, Toimetised, 1975, 64-70. 65

V. I. Gromov: Noiszkovüe kriterii i prognozü ν arheologii. Pamjatnyiki Drevnyejsej Isztorii Evrazii, Zbornyik O. N. Bader. P. M. Kozsin-L. V. Kolcov-M. P. Zimina szerk. Moszkva, 1975, 32-38, és az ábra; E. • G. Kalecsic: Pamjatnyiki kamennovo i bronzovovo vekov vosztocsnoj Belorusszii. Minszk, 1987, 133. 66

G. A. Pankrusev: Mezolit i Neolit Karelii, 1. Mezolit. Leningrád, 1978. 1. ábra; Ν. N. Gurina: Main stages in the cultural development of the ancient population of the Kola peninsula. Fennoscandia Archaeologica 4, Helsinki, 1987, 35-48. Többször is hangsúlyozza, hogy a betelepülő mezolit lakosságnál nyoma sincs keleti, az Urálból vagy éppen az Uráltól túlról jövő anyagnak, hatásoknak: 37. és 47. 67

Lásd az 52. jegyzetet! I 68

M. Nunez, i.m. 1987, 1. ábra. 69

Hajdú Péter, i.m. 1962, 38. 70

Gábori Miklós szíves baráti közlése. További részletek találhatók Makkay János: Az indoeurópai népek őstörténete és a vonaldíszes kerámia, disszertáció, 1985, 356-360. 71

Egyik képviselője volt V. N. Csernyecov. Az adatokat lásd Fodor István: Vázlatok a finnugor őstörténet régészetéből. Budapest, 1973, 6. 72

Uo. v.o. még László Gyula, i.m. 1961, 103-110. 73

Philip L. Kohl (szerző és szerkesztő): Central Asia: Palaeolithic beginnings to the Iron Age. 5. fejezet: The Kelteminar culture in Khoresmia and the Kyzylkum. Synthèse no. 14. Paris, 1984, 57-64. A dolgok viszonylagosságát mutatja, hogy az 1948-1951-ben V. N. Csernyecov és Sz. P. Tolsztov által uráli-finnugor nyelvűnek gondolt Kelteminári-népességet Harmatta János 1952-ben feltételesen protoindoiráninak (ArtchÉrt 79, 1952, 78), 1990-ben pedig — részben — egy kaáva-nevű, azaz a Kr. e. 2. évezredi mezopotámiai kassu-va\ azonos etnikumnak tartotta (Magyar tudomány 97:3, 1990, 247). 74

Hajdú Péter csak egy „északi nosztratikuson" belüli rokonság-szerű kapcsolatokat tart esetleg lehetségesnek a PIE-PU között: in Hajdú Pcter-Domokos Péter, i.m. 1987, 302-305. 75

Gábori Miklós: Közép- é', Kelet-Európa első benépesedése. Századok 1977:1, 28, 34, 38. 76

Makkay János, i.m. 1985, 352, 356-357, 388. 77

M. Nunez, i.m. 1987, 13, és 1. ábra H. 78

Gábori Miklós, i.m. 1977, 44-45. 79

Az uráli nyelvészet alapkérdései. Bp., 19882, 83-85. 80

Uo. 84. 81 N. Valonen: Early evidence for points of contact between the Lapps and the Finns. In Suomen Vaestön esihistorialliset juuret. Helsinki, 1984, S.-E. Áström szerk. (a továbbiakban Gyökerek-nek rövidítve), 73-96; P. Sammallahti: The prehistoric background of the Lapps in the light of linguistics. Gyökerek 1984, 137-156. 82 Clir. Carpe Ian: On the prehistory of the Lapps. Gyökerek 1984, 97-108. 83 A. W. Eriksson: On the genetic characteristics of the Lapps. Gyökerek 1984, 109-136. 84 Zu den sprachlichen Verhältnissen im prähistorischen Finnland. In Lyökämme käsi kätehen. Beitäge zur Sprachkontaktforschung im Bereich des Finnougrischen und das Germanischen, A. D. Kylstra zum 65. Geburtstag. Amsterdam. 1986, 119-130. 84a Az uráli nyelvészet alapkérdései. Budapest, 19882, 85. 85 Hajdú Péter-Domokos Péter: i.m. 1987, 301-302; J. Udolph: Zur frühen Gliederung des Indogermanischen. Indogermanische Forschungen 86, 1981, 66-67.