Századok – 1991

Beszámoló - Történészkonferencia a szlovák–magyar kapcsolatokról (Buzinkay Géza–Szarka László) III–IV/355

BESZÁMOLÓ 355 A hozzászólók egyöntetűen állapították meg, hogy a konferencia egyik legjobb előadását hallhatták Bariska Istvántól. A dicsérő szavakhoz annyit tehetnénk hozzá, hogy az egyik legfeszesebb, átfogó tanulságokkal szolgáló, s csak egy-egy — az előadás menetét meg nem törő — statisztikai adattal alátámasztott jó és világosan érthető áttekintést adott a szerző a szóbanforgó kérdésről. A konferencia záróeseményeként a küldöttségek megbízott tagjai mondták el záróbeszédüket. Magyar részről Vonyó József, a pécsi Janus Pannonius Múzeum osztályvezetője, röviden értékelte a konferencia munkáját, majd azt javasolta, hogy a nagyobb tematikus egység érdekében jó lenne évközben az előadást vállaló kutatókat legalább egyszeri alkalommal összehívni, mintegy konzultációra, s ennek alapján már jó előre a résztvevőknek el kellene juttatni az előadások rezüméit, hogy felkészülhessenek a vitákra. A többi küldöttség nevében elmondott zárszavak nagy elismeréssel szóltak a konferencia megrendezéséről, s a tudományos színvonalat hagyományosan jónak értékelték. Pál Lajos TÖRTÉNÉSZKONFERENCIA A SZLOVÁK-MAGYAR KAPCSOLATRÓL Kelet-Közép-Európa népeinek viszonya a 20. századra olyan súlyos konfliktusokkal lett terhes, hogy gyakran a megoldás is reménytelennek látszott. Ezért fontos minden olyan kísérlet, amelynek során legalább két érintett fél próbálkozik meg azzal, hogy szembesítse vélt vagy valóságos igazságait, előítéleteit és fenntartásait — elviselje és tolerálja kimondásukat. A közeledésben feltehetőleg hosszabb megfontolási idő után lehet csak reménykedni. Ilyen fontos eseményre került sor 1990. december 3-a és 6-a között „A szlovák-magyar viszony problémái az újkori történelemben" címmel, a szlovák és magyar történészek részvételével tartott rendezvényen. A szlovákiai Maié Vozokany — magyar néven Vezekény, a török elleni jelentős csatáról ismert falu — századeleji kastélyában két napon át vitáztak a Szlovák Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia történettudományi intézeteinek kutatói, a két intézet igazgatója, Dusán Kovác és Glatz Ferenc megnyitó előadása után. A szlovák történészek közül Július MesároS, Milan Podnmavsky, B. Ferencuhová és Ladislav Deák tartott előadást. Magyar részről Ádám Magda, Szász Zoltán, Szarka László mint előadók, valamint Szabó Dániel és Buzinkay Géza vettek részt a konferencián. Duáán Kovác felfogása szerint a második világháború az elsőnek folytatása volt egy közbeeső intervallummal; e térségben az államok elrendezése az első világhábo-