Századok – 1991
Beszámoló - Beszámoló a 22. Mogersdorf nemzetközi kultúrtörténeti szimpozion 1990. július 2–6. között Kőszegen megtartott tanácskozásáról (Pál Lajos) III–IV/350
354 BESZÁMOLÓ Ezen az estén a vár udvarán nagy sikerű nemzetközi folklórestet rendeztek, melyen a Kőszegi Táncegyüttes, a szlovén Selnica ob Dravi férfikórus, a Kolo-Slavuj burgenlandi nemzetiségi táncegyüttes mutatta be műsorát. Július 5-én délelőtt egy előadás hangzott el, melyet Gernot D. Hasiba gráci jogtörténész olvasott fel „Polgári jogok - emberi jogok - alapjogok. (Gondolatok ezek fejlődéséhez Ausztriában)" címmel. Előadásának első részében tulajdonképpen a civil társadalom kialakulásának eszmetörténeti előzményeit tárgyalta, az e tárgyban született angol, francia gondolkodók által írt művek főbb megállapításainak kiemelésével. Ε részben az előadó tulajdonképpen néhány a közelmúltban megjelent munka megállapításait vette át, jóllehet nem hivatkozott azokra. Az előadás gerincét az Ausztriában a 19. század folyamán lezajló és az emberi jogok térhódítását jelző kodifikációs munka szakaszainak részletes elemzése alkotta. Ε rész adta a legtöbb új adatot a magyar hallgatóság számára, különösen ami a frankfurti Nemzetgyűlés, valamint a bécsi és a kremsieri Birodalmi Gyűlés alkotmányvitáit illeti. Az abszolutizmus időszakát a fejlődés és az emberi jogok szempontjából egyaránt törésként értékelte az előadó. Az alkotmányvita az 1861-es Februári Pátens — melyet a szerző az alkotmányosság helyreállításának tekintett — révén újra felgyorsult, melynek végső eredménye az „1867-es Decemberi Alkotmányként" közismert öt alaptörvény, melyek az állampolgárok általános jogait tartalmazzák. Ε törvények áttekintésével fejezte be előadását Hasiba professzor. Az előadáshoz hozzászólók egyöntetűen örömüket fejezték ki azért, hogy a stájer küldöttség ilyen különleges előadással rukkolt elő, meglehet ugyan, hogy az az első pillantásra nem illeszkedik a megadott témához. A krónikás is csak azt teheti ehhez hozzá, hogy mindenképpen érdekes az ilyen „határterületről" származó előadás, de hatását az tette volna teljessé, ha egy hozzá illeszkedő másik előadás bemutatta volna a kodifikációs folyamat társadalomtörténeti hatását is. De ne legyünk elégedetlenek, meg kell állapítanunk, hogy a konferencia egyik legérdekesebb előadását hallottuk Gemot D. Hasiba professzortól. A kulturális program keretében félnapos kirándulást szerveztek e nap délutánjára a rendezők a Kőszeg-Sárvár-Bük-Kőszeg útvonalon, melynek — a magam részéről — legérdekesebb részeként a sárvári várban jelenleg is látható térkép-gyűjteményt, valamint a huszár-kiállítást emelném ki. A konferencia utolsó napján Bariska István a kőszegi levéltár igazgatója tartotta meg előadását „Várostípusok Magyarországon 1830 és 1867 között" címmel. Az előadás idő- és térbeni regionális keretek között elemezte a feudális társadalom bomlásának hatását a hagyományos városi jogállásokra, funkciókra, településszerkezetre. Külön vizsgálta a városi funkciók alapjainak átrendeződését, a polgárvárosok létrejövő új típusait, a polgárosodó városi társadalomszerkezetet. Nem kerülhette ki a városüggyel kapcsolatos törvénykezési kísérletek összefoglalását, a településhálózat fejlődésének folyamatának, a városlakók aránya változásának bemutatását. Részletesen elemezte a városok — a korszak végére kialakuló — új jogállását, az új városfunkciókat a népességszámmal való összefüggésében. Előadásának befejező részében a — pannon — térség városi településrendszerének hangsúlyeltolódásait mutatta be.
