Századok – 1991

Tanulmányok - Makkay János: Az uráli–finnugor őstörténet néhány kérdése az indoeurópai őstörténet szemszögéből I–II/3

AZ URÁLI-FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET NÉHÁNY KÉRDÉSE 29 35

Koivulehto, i.m. 1983, 153. 36

M. Buchvaldek: Corded pottery complex in Central Europe. The Journal of Indo-European Studies 8, 1980, 393-406, 1. ábra, és Uö: Kultura se ähurovou keramikou ve srední Evropa Prága, 1986, 1. ábra; T. Edgren: On the economy and subsistence of the Battle-Axe culture in Finland ISKOS 4, Helsinki, 1984, 2. ábra; Κ. Karpelan: Rannaja etnicseszkaja isztorija szaamov. In Finno- ugorszkij Zbornyik, A. A. Zubov és Η. V. Slügina kiad. Moszkva, 1982, 2. ábra; R. Rimantiené: The East Baltic area in the fourth and the third millennia B. C. The Journal of Indo-European Studies 8, 1980, 407-414, 4. ábra; a teijeszkedés keltezése, mint azt Koivulehto is megjegyzi, manapság i.e. 2000-1500 helyett egyre inkább 25006.— 2000 közötti. ",

7

P. W. Schmid: Baltische Gewässernamen und das vorgeschichtliche Europe. Indogermanische Forschungen 77, 1972, 18 és Uö: Aura und Aurajoki. Baltistica 9:2, 1973, 189-190; L. Kilian: Aurajoki und alteuropäische Hydronymie. Indogermanische Forschungen 91, 1986, 287-304; v.ö. még R. Hűidén (szerk.): Urgermanska ortnamn in Finland? Studier i nordisk filologi 67, Helsinki, 1987, 15-50. 38

i4. Naert: Gibt es urgermanische Ortsnamen in Finnland? In Probleme der Namenbildung. Rekonstruktion von Eigennamen..., Akten eines Symposiums in Uppsala, 1986. Th. Andersson szerk. Uppsala 1988, 155-19?. 39 Amely természetesen az azóta eltelt évezredekben még számos etnikai mozgásnak volt kitéve, és nyilván gyakran el is mozdult. P. W. Schmid: Indogermanistische Modelle und osteuropäische Frühgeschichte. Abhandlungen Mainz 1978:1, 17. 41

D. A Krajnov-O. Sz. Gadzjackaja: Fatyanovszkaja kul'tura Jaroszlavszkoe Povolzse. Moszkva, 1987, 49, 54. A Felső-Dnyepernél azonban, alighanem a fatyanovoi törzsek maradványaiként, még az i.sz. 1. évezredben is baltiak éltek: G. Cesnys: On the craniology of the Baits. In Ethnogenese europäischer Volker (M. Bernhard és Α. Kandier- Pálsson szerk.), Stuttgart-New York, 1986, 349-362, 2. ábra, az ún. Bancerov-Tusemlia kultúra. 42

1. V. Dubov: Finno-Ugrians and Slavs of the Yaroslavl area on the Volga. ISKOS 4, 1984, 169-173, és Zaicz Gábor könyvismertetése G. J. Stipa: Mordvinisch als Forschungsobjekt című művéről, Nápoly, 1973, a Nyelvtudományi Közleményekben, 78:1, 1976, 174-177. Következtetései szinte feltűnően jó összhangban vannak az iménti ősrégészeti adatokkal. Az adatokat lásd C. F. Meinander: Die Ethnogenese der Finno-Ugrier aus der Sicht der Vor- und Frühgeschichte. In Ethnogenese europäischer Volker, 1986, i.m. 367: H. Moora és P. Ariste. 44 J. Pokorny: Die Sprachen der vorkeltischen Bewohner Nordwesteuropas. In II. Fachtagung für Indogermanische und Allgemeine Sprachwissenschaft, Innsbruck, 1961. Innsbrucker Beiträge zur Kulturwissenschaft, Sonderheft 15, Innsbruck, 1962, 133-139. 45 M. G. Nunez: A model for the early settlement of Finland. Fennoscandia archaeologica 4, Helsinki, 1987, 5. V.ö. a bírálatokat: Uo. 6, Helsinki, 1989, 81-98. 46

Λ. A. Formozov: Etnokul'turniie oblasztyi na territorii evrpejszkoj csaszty SzSzSzR ν kamennom veke. Moszkva, 1959, 21. ábra; Buchvaldek, i.m. 1980, 1. ábra; V. A. Dergacsev: Moldavija i szoszednyie territorii ν epohi bronzü. Kisinyov, 1986, 20 A ábra; Μ. Ε Foss: Drevnyejsaja isztorija Szevera Evropejszkoj csasztyi SzSzSzR. Moszkva, 1952, 88. ábra; A. J. Joki: Uralier und Indogermanen. Helsinki, 1973, 2-3. térképek; Ν. K. Kacsalova: Contacts between the timber-grave and Abashevo cultures of the Volga Basin. Arheologicseszkij Zbornyik 25, 1984, 2. ábra; Ν. Ja. Mcrpert: Drevnyejsie szkotovodü Volzsszko-Uralszkovo mezsdurecsja. Moszkva, 1974, 1. ábra; Ο. Ν. Saposnyikova: Steppengemeinschaften und -kulturen der Epoche des frühen Metalls im nördlichen Schwarzmeergebiet. In Der Kaukasus in der System der paleometallischen Kulturen Eurasiens, Κ. Ν. Pichelauri-E. Ν. Csernych kiad. Tbiliszi, 1987, 134-145, XXXI-XXXII. térképek. 47

Ν. K. Kacsalova, i.m. 1984, 2. ábra; K. A. Szmirnov: The Finns in eastern Europe in the 1st Millennium Β. C. In Traces of the Central Asian culture in the North, I. Lehtinen kiad. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne 194, Helsinki, 1986, 1. térkép; V S. Patrusev-A. X. Xalikov: Vol'zskhie ananyincü. Moszkva, 1982, és V. S. Patrusev: Marijszkij kraj ν VII-VI. vv. do n.e. Joskar-ola, 1984; Ο. V. Szuhobokov: Szlavjanye Dnyeprovszkovo Levoberezsja. Kiev, 1975, 3. térkép, a Kievtől északkeletre lévő, Kurszk, Brianszk és Harkov között'fen η maradt, iráni eredetű víznevekkel.