Századok – 1991

Közlemények - Kabdebó Tamás: A magyar–ír párhuzam és Arthur Griffith magyar történeti forrásai III–IV/309

330 KABDEBÓ TAMÁS «Theobald Wolfe Tone (1763-1798) az 1798-as fr felkelés egyik vezéralakja. A francia intervenció elősegítésén működött, amelynek kudarca után egy angol rögtönítélő bíróság halálra ítélte. (D. N. B. vor. LVIII, 23-29.) «Joseph Chamberlain (1836-1914) brit államférfi. &Lajos Kossuth: Memoirs of my exile (London, 1880, National Library call no. 9439 Κ 4) 69Vö. Addresses of the Hungarian Diet (London, 1861). Lásd még a róla szóló beszámolót a Freeman's Journal 1861. aug. 28-i számában. ^Friedrich Ferdinand von Beust gróf (1809-1866) szász származású államférfi, 1866-tól osztrák külügyminiszter és osztrák részről nagy szerepe volt a Kiegyezés létrehozásában. Angol nyelven is kiadott emlékiratai Griffith egyik legjelentősebb forrása volt: Aus drei Viertel-Jahrhunderten (Stuttgart, 1887, 2. köt.); Memoirs of Count Friedrich Ferdinand Beust (London, 1887). 71A leírás egyezik Beust és Deák emlékiratának vonatkozó részeivel, de ismeretes, hogy Deák nem vállalt miniszteri megbízást. Ferenc Deák A Hungarian statesman, a memoir (London, 1880, National Library call no. 4939 D 1). 72

Mint láttuk, Griffith a történelmi, társadalmi és irodalmi vonatkozások miatt olvasta Jókai regényeit. Sajnos Mikszáth vagy Thúry regényei, Ady versei — mivel csak magyarul olvashatta volna őket — rejtve maradtak előtte. Ezekből pedig megtudhatta volna, hogy a polgáriasulást jelző valódi változások mellett hogyan őrződtek meg, maradtak érintetlenül a feudális kiváltságok. Magyarországon nem volt megfelelője sem az egyházi birtokjogot eltörlő, sem a földosztást kimondó gladstone-i rendelkezéseknek. Griffith-hez sem juthatott el a Kiegyezés horvát, cseh, román stb. kritikája, amelyből értesülhetett volna, hogyan osztotta el egymás közt a két legerősebb nemzetállam a gyengébbek feletü hatalmat. Az utóbbiak ügyének azután Seton Watson lett a szószólója, aki Scotus Viator álnéven ontotta magából a szlávbarát, magyarellenes cikkeket az 1900-as évek idején. Legnagyobb hatású könyve 1907-ben jelent meg Londonban The future of Austria-Hungary címen; kiadása a Resurrection 2. és 3. kiadása közé esett nfOaniczay Tibor: A magyar irodalom története (Budapest, 1982) és Hômarv op. cit. 5. kötet, csak kettő azon művek sorában, amelyek e kulturális intézmények kezdeményeivel foglalkoznak. Ismeretes, hogy 1820-ban már voltak magyar színházaink, noha nemzeti színházunk még nem; hogy Budapest volt az ország — ha nem is jog szerinti, de voltaképpeni — fővárosa; hogy az Akadémia nem hivatalos elődje már jó ideje létezett; hogy azt a gyűjteményes anyagot, amely végül is a nemzeti könyvtár és múzeum alapjául szolgált, 1802-ben ajándékozta tulajdonosa a magyar nemzetnek; hogy az ország nyelve túlnyomórészt a magyar volt, még akkor is, ha a pesti polgárság többsége németül, az arisztokrácia németül és franciául érintkezett egymással. 74Charles Boner: Transylvania: its products and people (London, 1865); Griffith a National Library példányát használta (call no. 914392 Β 9) 75

Isaac Butt (1813-1879) „az ír önkormányzat atyja" (D. I. H., 51) «Henry Grattan (1746-1820) államférfi és szónok (D. I. H. 205-206) ^Védegylet - gazdasági értelemben messze nem volt olyan gyümölcsöző vállalkozás, mint amilyen jelentős politikai lépésnek számított (vö. Hóman-Szekfu: op. cit. 5. köt., 3. fejezet); Griffith a számára hozzáférhető Kossuth-irodalom alapján egyértelmű sikerként könyvelhette el. 78

Jókai Mór (1825-1904) Griffith által felsorolt regényei közül a következők lelhetők még fel a National Library állományában: Forradalmi és csataképek (1855) call no. T894411; Szabadság a hó alatt (1897) call no. 894411 J2; Egy az Isten (1900) call no. 894411 J3 79

A kortárs magyar történészek legderűlátóbbika sem; Henrik Marczali: Übersicht der Geschichte Ungarns (Budapest, 1918) sem festett olyan kedvező képet mint Griffith, habár hasonló műveket használt. 80

Lennon: op. cit. 127. eiNew Ireland Review, XXII. köt., 1905. február ^Mindketten az ír függetlenségi törekvések szélsőséges képviselői voltak. ssMcSwiney levelei Milliganhez, 1905. márc. 25. és dec. 7., (National Library, Ms. 1649) 84

A márciusi sorozat előtt Griffith részletet közölt a Pesti Hírlap 1843-as évfolyamából a United Irishman jan. 21-i számában, és ezt írta: „Meg vagyunk fosztva szabadságunktól. Ha Anglia nem nyújt jogi támogatást iparunk számára, s a kereskedelem feltételeit nem hajlandó az igazság és egyenlőség törvényei szerint alakítani, Írországnak, hogy ipara talpraálljon, társadalmi eszközök útján, népének szabad akaratú döntése által kell elérnie, amit a törvény megtagadott tőle. Ahogy Anglia tette, midőn letiltotta a kelet-indiai selyem- és gyapjúáruk behozatalát, hogy ezzel — saját kezdetleges termékeinek piacot teremtvén — a hazai ipari fejlesztését ösztönözze; vagy ahogy a kezdetben az anyaország textiliparától függő amerikaiak tették, midőn öntudatosan lemondtak a jólöltözöttségről, csak hogy megtanuljanak