Századok – 1991
Közlemények - Kabdebó Tamás: A magyar–ír párhuzam és Arthur Griffith magyar történeti forrásai III–IV/309
ARTHUR GRIFFITH MAGYAR TÖRTÉNETI FORRÁSAI 331 maguk is hasonló színvonalú termékeket előállítani -, ugyanúgy a hazafiúi érzelmű írek is elhatározták, hogy egy időre a fejletlen hazai kézműipar támogatásával kárpótolják a nemzetet azért a függőségért, mely gúzsba köti, és hogy a külföldiek kiszorításával fellendítik a hazai gazdaságot." (Richard Davisnek, a University of Tasmania professzorának közlése) «^United Irishman 1905. márc. 18-tól jún. 10-ig. asibid. 1905. júl. 22.; 1908-ban Griffith a „leitrimbeliek"-hez intézett levelében (idézi Lennon, op. cit. 132) rámutatott, hogy J. D. Trotternek az adó kérdésében követett taktikája a kormányzattal való együttműködés megtagadásának egy korábbi példája volt. Younger: op. cit. 27. 87 Denis Patrick Moran (1872-1936) újságíró, a Leader c. lap megalapítója, nacionalista, de minden honfitársának erős kritikusa (D. I. H. 373) 88 1905. nov. 28-án Edward Martyn elnöklete alatt tartott beszédből. Vö. Arthur Griffith: The Sinn Fein Policy (Dublin, 1906). A National Library tulajdonában van egy ,.hétfőn" keltezésű levél (talán 1906-ból?), melyben Griffith „a Magyar Bizottság jegyzőkönyvé"-t kéri a levél címzettjétől, Walter Colétól. Eszerint létezhetett egy ilyen bizottság, melynek valószínűleg Cole volt a titkára. Azonban sehol máshol nem leltem nyomát. Voltak, természetesen, akik hallani sem akartak a kettős monarchia eszméjéről az említett politikán belül, mint pl. a Bulmer Hobson szerkesztésében megjelenő Irish Freedom (1911. ápr. és okt) és tábora. 89Friedrich List: The national system of political economy (London, 1840) 90 'Arthur Griffith: How Ireland is taxed (Dublin, 1917); Economic salvation and the means to attain it (Dublin, 1911); When the government publishes sedition, az írországi népszámlálás adatai és az évi pénzügyi jelentés (Dublin, 1915); To rebuild a small nation (Dublin, 1916). Griffith ebben gazdasági „bizonyítéknak" szánja az 1914. évi brit kereskedelmi kimutatásokat, melyekből kiderül, hogy Írország egyes számú kereskedelmi partnere - Anglia. Griffith következtetései azonban megkérdőjelezhetők. 91 Griffith így írt a United Irishman 1904. júl. 23-i számában: „Az ír Deák csak olyan valaki lehet, aki Írországnak Angliával való hasonló egyesülését kívánja, mint amilyen Magyarország és Ausztria között jött létre... Ha e cikkek írója magyar lett volna, Kossuthot támogatta volna, és egyetértett volna 1849-es proklamációjával (azaz a Habsburg-ház trónfosztásával), melyet Deák ellenzett." ^,,Ο.'Μ nem sikerült azonosítani. Nem lehetett John Dillon, mivel a röpirat támadja a dillonizmust; sem Joseph Devlin vagy George Gavan Duffy, mert ők nem tartoztak Griffith legszorosabb támogatói közé. A röpiart „Tracts for Irish No. 1" címmel Whelan and Son nyomdájából került ki 1916-ban. Ibid., 27. 93„D." op. cit. 14. 94 John Redmond (1856-1918) az ír Parlament Párt vezére 1900-ban az angol alsóházban. (D. I. H. 500-1) 95 A Sinn Fein Nemzeti Tanácsa, Small Nations (Dublin, 1917. augusztus) Arthur Griffith: The Resurrection of Hungary... (3. kiadás, Dublin, 1918) 97 A Nemzeti Múzeumban olvashatta C. M. Knatchbull Hugessen: The political evolution of the Hungarian nation (London, 1908) című művét. Megjegyzendő, hogy a fenti szerző a reformkor legjobb magyar ismerőjének Horváth Mihálynak a Huszonöt év Magyarország történetéből (Genf; 1864) c. munkáját használta forrásul kutatásaihoz. 98 Arthur Delisle: Hungary... (London, 1914); az 1918-as kiadás utal rá és idéz belőle. Griffith nyilván saját példánnyal rendelkezett. 99 Lennon, op. cit. 139-140. szerint Griffith utóbb módosította álláspontját az olvasottak hatására. Mindazonáltal, az 1918-as kiadásban szerepel a magyar király és királyné, valamint Deák portréja is. 100 „Griffith számára az ír nemzetiség nem faji vagy hitbeli elkötelezettséget jelentett; hanem Írország népének egyetlen közösségben való tartós egyesülését." VE. Glandon: Arthur Griffith and the advancednationalist press... (New York 1985), 42 101 C. M. Knatchbull-Hugessen, op. cit., 2. köt 81 .Arthur Görgey: Mein Leben und Wirken in Ungarn (Bécs, 1852) c. visszaemlékezését idézi, melyben az egykori parancsnok a fegyverletétel elkerülhetetlen voltát igazolja. 102 Deák Ferenc Beszédei. Budapest, 1872, 339. 103 Idézi Lennon, op. cit. 10/1.
