Századok – 1991
Közlemények - Kabdebó Tamás: A magyar–ír párhuzam és Arthur Griffith magyar történeti forrásai III–IV/309
328 KABDEBÓ TAMÁS 29 Deák beszédéről a külföld is tudomást szerzett, közölte többek között a Times, és a Freeman's Journal 1861. aug. 28-i száma is. »William Smith O'Brien Útinaplója. 1861. aug. 14-től szept. 8-ig terjedő bejegyzések. O'Brient lírai beszámolóra ihlette a magyar táj szépsége, de megemlékezett a Magyarország-szerte tapasztalt vallási türelemről is. Sokféle emberrel került ismeretségbe, többek között a debreceni polgárokkal és a polgármesterrel, kocsisokkal, vándorkereskedőkkel, papokkal. Leírta, hogy a magyarok hazafiúi lelkesedéstől fűtve hogyan szavalták és énekelték a Szózatot, amelynek a magyar eredetin kívül angol, német és francia fordítását is gondosan lemásolta naplójában. Augusztus utolsó napjaiban O'Brien találkozott Deákkal a Városligetben. Tolmács segítségével beszélgettek, mert noha O'Brien értett németül, a beszédre nem vállalkozott. Később fölfedezte, hogy a művelt magyarokkal közvetlenül is tud társalogni: latinul. 3iJohn Francis O'Donnell (1837-1874). Balladaköltő, a Nation egyik szerkesztője. A Cui bono először O'Donnell posztumusz kötetében (Poems, London, 1891) látott napvilágot. Szinte egészen bizonyos, hogy 1867-ben keletkezett. Griffith újra kiadta az Irish ballads sorában, melyet számos álneve közül a „ Cuguan" alatt jelentetett meg. 32 Minden bizonnyal kortársai révén; Warwick Gould: „Hogyan szólalt fel Rényei Ferenc..." (Yeats Annual, 3. köt., 1985, 199-205.) című tanulmánya ismerteti Yeats How Ferencz Renyi kept silent c. versét, amelyet Griffith tett közzé a United Irishman 1903. dec. 24-i számában, kitekintve előtörténetére és utóéletére is. Griffith szerint az antológiákból kihagyott Yeats-vers magyar főhősét szerzője példaként állította az írek elé. A költemény élén az alábbi versszakot olvashatjuk:„We, too, have seen our bravest and our best, To prison go, and mossy ruin rest, Where homes once whitened vale and mountain crest, Therefore, Ο nation of the bleeding breast, Libations from the Hungaiy of the West!"(A benne leírt történetet Molnár Ferenc is ismerte.) 33 United Irishman. Az ír történelem két ilyen, illetve azonos című kiadványt ismer. Az elsőt John Mitchel alapította, ez 1847-1848-ban működött. A másodikat az első emlékére Arthur Griffith alapította, ez 1899 és 1906 között működött. (Vö. D. I. H. 588.) ^Sinn Fein (Mi magunk). A Védegylet ötletéből kiindulva Griffith alapította meg ezt a szervezetet 1907-ben. 1907 és 1916 között a szervezet erőszakmentes volt. Azóta több hasadáson és változáson ment keresztül. 35 Az Irish Times-ben a Thomas Hogan álnéven író Thomas Woods tollából jelent meg hasonló kritika, valamint Padraig Columtől, aki szerint Griffith párhuzama jelképes inkább, mint valóságos. Ugyanakkor Kuno Meyer, a neves filológus a következőket írta a An Claidheam Soluis 1904. dec. 3-i számában: „Úgyszintén tagadhatatlan, hogy a magyarok győzelemmel végződő küzdelme nemzetünk fennmaradásáért számos tanulsággal szolgál az ír fügetlenségi harcosai számára. A United Irishman olvasói nemrégiben egy ragyogóan megírt, tanulságos cikksorozatból szerezhettek tudomást a közelmúlt magyar történelméről." (Sean Ο Luing közlése) Néhány akkori kritikusa, mint pl. Tom Kelly, Griffith és közvetlen támogatói - Edward Martyn, Alderman Walter C. Cole - pártjára állt. MA legújabb bírálat szerzője Donald McCarthney: „The political use of history in the work of Arthur Griffith". In: Contemporary History, 8 n°. 1,1973,10. 37A kulturális antropológia is használja a parallelizmus fogalmát: „két különböző kultúra kialakulása és vívmányai közötti hasonlóság" (Oxford English Dictionary, Suppt., Oxford, 192, 3. köt. 262.) A nacionalizmusok összehasonlítására, párhuzamaira vonatkozóan lásd John Breully: Nationalism and the state, Manchester, 1982, 92. A szerző mind az ír, mind a magyar változatot „19. sz.-i nemzeti önállósulási törekvések" közé sorolja. MA már említett párhuzamokon kívül lásd még Isaac Butt-ot, továbbá W. E. Gladstone bevezetőjében az ír önkormányzat létrehozására vonatkozó 1886-os törvényjavaslatához, valamint Lord /lefonnál folytatott levelezését 1888-ban. In: Selection From the correspondence of the First Lord Acton (London, 1917, 190.) 3®D. N. B., 1922-1930 pótkötet, 364-367. "<>C. S. Parnell (1846-1891). ír politikus, az ír Nemzeti Liga, az ír párt vezére az angol parlamentben. (D. I. H. 459-464.) 41 Az esetet mindketten megemlítik: Padraig Colum: Arthur Griffith (Dublin, 1959, 44.) és M. J. Lennon: Griffith of Dublin (National Library, gépirat dátum nélkül) 42 Ezért és még jónéhány itt következő észrevételért Mr. Hubert Mahonynak tartozom hálával, aki jelenlegi foglalkozását megelőzően a Griffith-kutatás egyik megalapozója volt. «Például az Annual Register (London, 1876,190-192.); a Times (1876. jan. 28.)
