Századok – 1991
Közlemények - Kabdebó Tamás: A magyar–ír párhuzam és Arthur Griffith magyar történeti forrásai III–IV/309
324 KABDEBÓ TAMÁS tudat és a bölcsesség kifejezője, és egyúttal igen alkalmas arra, hogy Írország a magáévá tegye."8 8 Griffith természetesen nem doktriner módon kezelte ezt a politikát. Még ugyanabban az évben megszűnt a United Irishman; helyét a Sinn Fein című hetilap foglalta el. Lapjain Griffith Friedrich Listnek,89 a protekcionizmus apostolának életművét, valamint List elképzelésének sikeres németországi alkalmazását ismertette. A német példa arra enged következtetni, hogy Griffith tisztán látta: Magyarország letért a szigorú értelemben vett protekcionizmus list-i útjáról, amelynek 1847-ben oly lelkes híve volt. Amikor a legnemesebb indíttatásból Írországnak ajánlotta ugyanezt, nem számolt azzal, hogy a nyersanyagban gazdag, nagy országok gazdaságát más törvényszerűségek irányítják, mint a kis országokét. így az 1907 és 1915 között írt számtalan röpiratán végigvonuló okfejtése ezen a téren jóval erőtlenebb, mint politikai meglátásai.90 Griffith politikai röpiratai, amelyekben a gondolatmenet nem gazdasági indíttatású: Dublin Castle exhumed - Redmond, Devlin, Dillon (Dublin, 1916); Small nations (Dublin, 1917); az utóbb a három általa szerkesztett folyóiratban — The United Irishmanben, Sinn Feinben és a Nationalityben - megjelenő cikkekből állt össze. Az 1915-ben alapított Nationalityben új sorozat indult 1917-ben. Griffith szerint Írország Németországtól, Lengyelországtól, vagy a kis nemzetek egyikétől-másikától gazdasági téren legalább annyit tanulhatna, mint Magyarországtól. De 1916 húsvétján olyasvalami történt, ami legalábbis megkérdőjelezte az „erőszakmentes", passzív ellenállás Griffith által propagált deáki útját. A húsvéti felkelés résztvevői ugyanazzal a szellemi örökséggel rendelkeztek, mint maga Griffith; párhuzamosan: Kossuth és Deák. Mi több, a felkelők mind Griffith írásain „nőttek fel", és tanultak politikai tevékenységéből, mégis azt az utat választották, amit ő elkerülni igyekezett. Griffith életrajzírói újra meg újra kiemelik, hogy noha Griffith csodálattal adózott Deáknak, elképzelhetetlennek tartotta az „ír Deák"91 szerepét a maga számára, melyet szerinte Grattannek kellett volna betöltenie a maga idejében. Ε tanulmány célját figyelembe véve be kell érnünk a „magyar politiká"-nak azzal az értelmezésével, melyet az Írország szembesül önmagával (Ireland looks into the mirror) című röpirat és a Magyarország feltámadásának bővített változata közvetít számunkra. _A röpirat szerzője, egy bizonyos D.92 ismételten az erőszakmentes út sikeres megvalósítására hivatkozik; teszi ezt akkor, amikor a Húsvéti Felkelés következményeként a nemzeti párt java része — Griffith-t is beleértve — börtönben ül. A röpirat 12 oldalon összegzi a Feltámadás érveit, és egy másik — az elméleti párhuzamokat politikai programpontokba foglaló — írás, a Griffith Sinn Fein-politikája (Griffith's Sinn Fein policy) című érveire hivatkozik megerősítésül. A röpirat első bekezdésében Griffith ismerteti mondanivalója vázát, és a brit birodalmon belül „Bengália függetlenségi törekvését és passzív ellenállásra építő politikáját" hozza fel példaként. A röpirat végén — tévesen -{27. oldal) a Kossuth által 1842-ben létrehozott Magyar Nemzeti Bank sikeres működésére hivatkozik. A röpirat többi részében Magyarország példája nyomán nemzeti egyetem, hazai ipar és gazdaságpolitika, Nemzeti Tanács, protekcionizmus, kereskedelmi flotta, ír konzuli szolgálat, közjóléti intézmények, nemzeti államigazgatási szervek, bíróságok, sorozásellenes mozgalom, adóellenes sztrájk, nemzeti tőzsde és bankrendszer létrehozására, ill. kezdeményed
