Századok – 1991
Közlemények - Kabdebó Tamás: A magyar–ír párhuzam és Arthur Griffith magyar történeti forrásai III–IV/309
318 KABDEBÓ TAMÁS (Akár helytállók ezek a megállapítások, akár nem, a Magyarországról szóló leírások korabeli külföldi szemtanúk tollából ezt a képet látszanak igazolni.) Mindezek ellenére — 1. összehasonlítás — Magyarország 1849-ben épp olyan kilátástalan helyzetbe került, mint Írország 1798-ban. Ezután a magyar történelem lényeglátás tekintetében példaszerű5 2 ismertetése következik „dióhéjban" - a honfoglalástól a függetlenség elvesztéséig.5 3 II. Az új korszak: Magyarország megszabadult a török uralomtól; hamarosan osztrák elnyomás alá került. 2. összehasonlítás - A magyar nemesség elnémetesedett, ahogy az ír földbirtokosok elangolosodtak. 3. összehasonlítás - Ausztria 1790-ben a francia forradalomtól való félelmében engedett, ahogy az angolok 1782-ben az önkéntesektől való félelmükben tették ugyanezt. III. Magyarország, 1794: a fegyveres felkelést előkészítő Martinovics-féle összeesküvést meghiúsították.54 4. összehasonlítás - (az elnyomók taktikája) Ausztria magyarokat küldött az olaszok nyakára, olaszokat uszított a magyarokra; dublini muskétásokat vezényeltek a búrok ellen. IV. Széchenyi - a magyar nyelv nemzeti nyelvvé válása a 19. sz.-ban. Ebben a részben nincs múltat idéző párhuzam; helyette egy messzehangzó felhívás olvasható, melyet Griffith Széchenyinek tulajdonít: élesszétek fel a nemzet nyelvét, művelődjetek, teremtsetek önálló mezőgazdaságot és ipart.55 Ez volt az a mag, amelyből a Sinn Fein kihajtott. V. Kossuth és Deák, a fegyverpárti és az erőszakmentességben bízó szemlélet. 5. összehasonlítás - Kossuth éppoly szívbőljövően gyűlölte Ausztriát, mint John Mitchel5 6 Angliát. 6. összehasonlítás - Deák nem engedett a Pragmatica Sanctio-ból,57 „ahogyan mi sem az 1782-es Egyezményből". (17. oldal) A fejezet további részében a két politikus képviselői pályafutásának kezdetét ismerteti. Griffith-nek mindössze egy pontatlan megállapítása van Kossuthtal kapcsolatban: „Legfőbb vágya egy független magyar köztársaság volt." Ez az 1830-as évek Kossuthjára sem lehetett jellemző, hiszen még a Habsburgok 1849. április 1-i trónfosztása után is kitartott eredeti elképzelése, a magyar királyság mellett. Csak 1850-ben, törökországi száműzetése idején „tért meg" a köztársaságpártiak táborába. VI. A Pesti Hírlapi - Kossuth lapját úgy mutatja be, mint amelyiknek a reform iránti elkötelezettsége és a Magyar Ipari és Kereskedelmi Egyesülés tervezett felállítása érdekében kifejtett agitációja óriási közvéleményformáló erővel bírt. Griffith ezzel, noha nem vont párhuzamot, két dologra akar rámutatni: egyszer EGY POLITIKAI FOLYÓIRATRA, MELY EGY ORSZÁG KÖZVÉLEMÉNYÉT KÉPES MEGVÁLTOZTATNI (Pesti Hírlap - United Irishman), másodszor egy országot tömörítő EGYESÜLETRE, mely a MEGYEI TANÁCSOK együtteséből jött létre. (A magyar megyei tanácsok, akárcsak ír megfelelőik, helyi önkormányzati szervek.) Ebben a részben még két érdekesség található. Az 1848-as magyarországi forradalmat Kossuth forradalmának nevezi. Túlzott leegyszerűsítés, de nem állítható, hogy minden alapot nélkülöz. Griffith Jókaira, mint legkedvesebb magyar regényírójára hivatkozik, kit főként a National Libraryban olvasott. „A kőszívű ember fiai 1848-cal foglalkozik, tehát számunkra nélkülözhetetlen."59 Griffith maga is tisztában volt azzal, hogy könyve
