Századok – 1991
Közlemények - Kabdebó Tamás: A magyar–ír párhuzam és Arthur Griffith magyar történeti forrásai III–IV/309
ARTHUR GRIFFITH MAGYAR TÖRTÉNETI FORRÁSAI 315 nem, kétségtelen tény, hogy a magyaroknak a fegyverpárti Kossuthban és a passzív ellenálláshoz folyamodó Deákban testet öltött kétféle harcmodora a magyar nemzeti karakter két arcát villantotta fel, vagyis ugyanazon nép az adott történelmi helyzetnek megfelelően ellentétes reakciókra volt képes, ti. erőteljes támadásra, ill. egységes, békés ellenállásra. Hogy fedezte fel — pontosabban: fedezte fel újra3 2 — Arthur Griffith a függetlenségükért küzdő íreknek már nem egyszer felmutatott magyar példát? A Magyarország feltámadása (Ressurrection of Hungary) a United Irishman33 hasábjain jelent meg először 1904-ben, majd később ugyanebben az évben könyv alakban is napvilágot látott, melyet változatlan második, és 1918-ban átdolgozott harmadik kiadás követett. Az első kiadás kiváltotta bíráló, bátorító és tartózkodó közönségvisszhang egyaránt arra ösztönözte a szerzőt, hogy részletesen kidolgozza a magyar példa nyomán kínálkozó megoldást függetlenségért küzdő hazája számára. Ez indította Griffith-t, hogy az első, az „erőszakmentes" Sinn Feint 34 életre hívja, hogy kidolgozza gazdasági stratégiáját, hogy az ír politikai küzdelem élvonalában részt vegyen, hogy „ideológus" váljék belőle, amiért börtönbüntetést szenvedett (ő ugyanis nem fogott fegyvert az 1916-os felkelésben), és hogy közvetlenül mielőtt az ír tárgyaló küldöttség vezetőjévé választották, még mindig csiszoljon eredeti elképzelésén. A Magyarország feltámadása egyes méltatói azzal igyekeznek mentegetni állítólagos tárgyi pontatlanságát, hogy a benne felállított párhuzam — Griffith szándékának megfelelően —jelképes.35 Egy kortárs kritikusa szerint Griffith eljárása ugyanaz az ír és a magyar történelem esetében: „Néhány dolgot kiragadott, és felnagyította jelentőségüket..."36 Eredjünk most nyomába a Magyarország feltámadása forrásainak, és ellenőrizzük megállapításainak hitelességét, részben a Griffith által felhozott főbb események, részben pedig a magyar történelem általa megjelölt mozgásiránya hátterén. A történelem kínálta párhuzamok valódisága nem az időrendi, társadalmi, intézményrendszer-, ill. gazdaságbeli részletek egyezésén, hanem a helyzetek hasonlóságán áll vagy bukik. A párhuzamokat általában egy történelmi folyamat tevékeny részesei fedezik fel a maguk számára olyan cselekvő egyedek láttán, akik egy hasonló történelmi folyamat hasonlóan tevékeny alakítói. Ilyen értelemben egy párhuzam háttere nem is lehet csak hasonló: olyan rokon helyzetek kínálják, amelyek hasonló körülményekből — pl. kormányzási mód, függőség, birodalomszervezés, gyarmatosító politika, gyarmati státusz stb. — fakadnak. De a legdöntőbb talán a történelmi „kontexus" egysége: a nemzettudat kialakulása, megerősödése, vagy küzdelem ugyanazon vallás életbenmaradásáért, il. elsőbbségéért - ezek azok a tényezők, amelyek alapján két, földrajzilag távoleső ország párhuzamba állítható egymással. Minél szorosabb a kontextus egyezése, annál érvényesebb a párhuzam. Hogyan fedezte fel e párhuzamot Griffith? Mint láttuk, számos elődje akadt mind magyar, mind ír oldalról, az úgymond elfogulatlan szemlélőkről nem is szólva, akik előszeretettel vetették egybe a két ország helyzetét, és hasonlították egymáshoz vezetőit. De egy párhuzam felállításához37 a kontextus minél több ponton való egyezésének kimutatása szükséges,3 8 és ez, mint bármely szellemi termék létrehozása, meghatározott céllal történik. Mármost Griffith néhány évig élt Dél-Afrikában, mi-
