Századok – 1991

Közlemények - Kováts Stefan: Az 1849. évi orosz katonai intervenció Magyarországon. A magyar forradalom és szabadságharc az európai nagyhatalmi érdekek középpontjában III–IV/268

AZ 1849. ÉVI OROSZ INTERVENCIÓ 297 110

Az orosz álláspont nem volt egyértelmű. Nesselrode miniszterelnök amnesztiát ajánlott, méghozzá minden vizsgálat nélkül, a cár és Paszkevics tábornagy egyszerre beszéltek „szigorról" és „kegyelemről", de erősebben hajlottak a „megbocsátás" felé. Teljes amnesztiát követeltek a volt magyar fővezér, Görgey részére. Ennek hátterében az állt, hogy az ó megkegyelmezése után a neki alárendelteket se lehet szigorúbban büntetni. Vö. Steier, Haynau 385-392. Franciaország és Anglia is „megbocsátást", „kegyelmet" és „megbékélést" ajánlottak. 111 Rüstow, Geschichte des ungarischen Insurrektionskrieges Π. 103. 112 Friedrich Immanuel, Wir und Frankreich - Einst, heute, morgen. Hannover 1924., vö. Hugo Kerchnawe, Feldmarschall Alfred Fürst Windisch-Grätz und die Russenhilfe. Mitteilungen des Österreichischen Instituts für Geschichtsforschung (MIÖG) 43 (1939) 326., j. 3. 113

Erich Zöllner, Geschichte Österreichs, Von den Anfangen bis zur Gegenwart. Wien 1984. 398.; Egészen osztrák szájíznek megfelelően ír Francis Roy Bridge, Österreich (-Ungarn) unter den Grossmächten c. munkájában, in: Die Habsburgermonarchie im System der internationale Beziehungen. 1 Teilband (Die Habsburgermonarchie 1848D1918, Band VI/1,) Wien 1989. 210.: ,A Habsburgok Magyarországot végül is orosz segítség nélkül is visszanyerhették volna. Ez azonban egy hosszadalmas folyamat lett volna és 1849 nyarán a háború gyors befejezésének Magyarországon a Németországban lejátszódó események miatt fontos jelentősége volt". Mi ezzel az állítással szemben kifejtettük a tanulmány szövegében, hogy mi lett volna egy osztrák „pyrrhusi győzelem" ára Magyarországon, hozzátehetjük még azt is, hogy Magyarország érzelmileg még messzebb került volna Ausztriától, és egy „kiegyezés" végképp lehetetlenné vált volna. 114

Pethő Sándor, A szabadságharc eszméi. Budapest, 1916. 12. 115 Rüstow, Geschichte des Insurrektionskrieges II. 102. 116 Vö Friedjung, Österreich von 1848 bis 1860. 226. *