Századok – 1991
Közlemények - Kováts Stefan: Az 1849. évi orosz katonai intervenció Magyarországon. A magyar forradalom és szabadságharc az európai nagyhatalmi érdekek középpontjában III–IV/268
AZ 1849. ÉVI OROSZ INTERVENCIÓ 293 térjen át a katolikus hitre. A cár felháborodott, és egy titkos szerződésre hivatkozott, amely a vegyes házasságokat szabályozza a Romanovok és a Habsburgok között még I. Ferenc császár idejéből. - Corti, Unter Zaren und gekrönten Frauen. (Graz 1963) 35. 36 József nádor feleségei: 1/ Alexandra Pavlovna (megh. 1801) ortodox, 2/ Hermine Anhalt-Bemburg-Schaumburg hercegnő (megh. 1817) lutheránus és 3/ Mária Dorottya von Württenberg főhercegnő (1797-1855) lutheránus. 37 Corti, Vom Kind zum Kaiser 1. 164. és 218.; ua. Unter Zaren und gekrönten Frauen 36. és k. 38 Joseph Alexander von Helfen, Geschichte der österreichischen Revolution im Zusammenhange der mitteleuropäischen Bewegung der Jahre 1848-1849. (Freiburg in Breisgau-Wien 1907) 383.;; Schiemann 139. és k. 39 Andics, Metternich und die Frage Ungarn. (Budapest 1973) 273; ua. Bündnis 44. 40 A merániai joghallgató, Franz Putz olvasta fel. Kossuth beszédét lásd Josef Fontana, Von der Restauration bis zur Revolution 1814-1848 in: Geschichte des Landes Tirol 2 (Bozen-Innsbmck-Wien 1986) 694. - A forradalomhoz lásd Deák István, Kossuth Lajos és a magyarok 1848-49-ben. (Budapest, 1983.) 84. 41 Deák, (lásd 7.j.) március 15-ét úgy említi, mint Közép-Európa „legnagyobb napját" 65-66. és 70. 42 Andics, Bündnis 46. - Nesselrode-ról Henning Gritzsbach, Der russische Reichskanzler Graf Nesselrode (1780-1862). Biographische Untersuchungen zur Diplomatie des Zarenreiches in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts (Erlangen-Nürnberg 1974.). 354. - A cár és Nesselrode proklamációihoz lásd Harold Ν. Ingle, Nesselrode and the Russian Rapprochement with Britain, 1836-1844) (Berkeley-Lcs Angeles-London 1976.) 43 Andics, Bündnis 67. 41.j. 44 A Ficquelmont család 1792-ben menekült Franciaországból, és gróf Lajos Károly F. (1777-1857) osztrák szolgálatba lépett. Hű embere volt Metternichnek, és 1840-ben Staatskonferencz-Minister-nek nevezték ki. Tíz évig Ausztria követe volt a cári udvarnál. Metternich bukása után egy rövid ideig külügyminiszter lett, majd miniszterelnök, de 1848. május 4-én a forradalom nyomására le kellett mondania. -Johann Christoph Allmayer-Beck, Ficquelmont, in: Neue Deutsche Biographie 5 (Berlin 1961) 136. 45 Graf Leo Thun-Hohenstein (1810-1881) osztrák diplomata, Constant von Wurzbach, Biographisches Lexikon des Kaiserthums Österreich 45 (Wien 1882) 48. és k. 46 Andics, Bündnis. 50. és k.. 54 és 55. j. 47 Gróf Batthyány Lajost 1848. március 17 nevezte ki V. Ferdinánd illetve István nádor első magyar alkotmányos miniszterelnökké. 48 Deák István, Kossuth és a magyarok 300-301.; Vö. Andics, Bündnis. 55. - Magyarország tartózkodott az orosz fennhatóság alá tartozó Duna-tartományokban minden forradalmi tevékenységtől, mert Magyarországnak is volt számottevő orosz kisebbsége, és az esetleges politikai menekültek befogadása ezekből a tartományokból csak a cár bizalmatlanságát növelte volna. 49 Andics, Bündnis 53.és k. 50 Uo. 71. - A cár helyeselte a bécsi udvar menekülését Innsbruckba (május 17.), és elrendelte, hogy az orosz diplomaták kövessék az udvart. Zsófia főhercegnőre vonatkozólag lásd Carl Friedrich Vitzthum, Berlin und Wien in den Jahren 1845- 1852 (Stuttgart 1866) 72. és k.; ugyancsak Heinrich Friedjung, Österreich von 1848 bis 1860 (Stuttgart-Berlin 1908) c. művében elég utalás van Zsófia főhercegnő vezető szerepére az udvari kamarillában, 1. kötet 62, 68, 69. stb. 51 Deák, Kossuth és a magyarok 113-114. 52 Jellasich (1801-1859) horvát bánná való kinevezése Franjo Kulmer báró kezdeményezésére történt; két héten belül az egyszerű ezredesből altábornagyot csinált Bécs. Szerepéről a vélemények megoszlanak, lásd Ferdinand Hauptmann,Bamis Jellacic und Feldmaischall Fürst Windisch-Graetz, Südost Forschungen 15. (1956) 372-402.; Gunther Ε. Rothenberg, Jelacic, the Croatian Military Border, and the Intervention against Hungary in 1848. Austrian History Yearbook 1 (Huston 1965), 45-68., Ernest Bauer, Joseph Graf Jellachich de Buzim, Banus von Kroatien. Schicksal und Legende des kroatischen Helden von 1848 (Wien-München 1972) és in: BLGS 2(München 1976) 263-266. 53 Neue Deutsche Biographie 13 (Berlin 1982) 683. és k. 54 Αζ osztrák tróncserére 1848. december 2-án, lásd Stefan Kováts, Von Ferdinand zu Franz Joseph. Unterschiedliche Rechtsauf-fassungen österreichischer und ungarischer Politiker und Historiker zum Thronwechsel von 1848. Innsbrucker Historische Studien 10/11 (1988) 179-200. ^Rudolf Kiszüng, Die Revolution in Kaisertum Österreich 1848-1849, 1 (Wien 1948) 320.
