Századok – 1991
Közlemények - Kováts Stefan: Az 1849. évi orosz katonai intervenció Magyarországon. A magyar forradalom és szabadságharc az európai nagyhatalmi érdekek középpontjában III–IV/268
294 STEFAN KOVÁTS 56 Joseph Redlich, Kaiser Franz Joseph von Österreich, Eine Biographie (Berlin 1928), 43-44. Ferenc József tudatában volt, hogy 1848. december 2-i trónfoglalási manifesztumával a közvéleményt szándékosan megtévesztette. Ezért informálhatta a cárt őszintén a tróncseréről és a látszólag liberális kormányzati politikájának hátteréről. 57 Andics, Bündnis 99-101; és Kováts, Von Ferdinand zu Franz Joseph 196.és k. 58 A csata a magyaroknak a Tisza mögé történt visszavonulásával végződött, mert a Kossuth által kinevezett új fővezér, a lengyel Dembinski szakszerűtlen csatavezetésével kudarcot vallott. A magyar csapatok azonban kiállták a „tűzpróbát" - már hadsereggé kovácsolódtak. Deák, Kossuth és a magyarok 264-265. 59 Uo. 275. és kk. 60 Ferenc József szinte megelégedéssel vette tudomásul a detronizálás hírét, igazolt ürügyet szolgáltatott neki, hogy a forradalom leveréséhez idegen — orosz — segítséget vehessen igénybe. Megelégedéssel írta anyjának: „A magyarok kikiáltották a köztársaságot! - Tant mieux" (annál jobb). A magyarok nem kiáltották ki a köztársaságot, az államforma kérdésének eldöntését későbbre halasztották. A levélre: Franz Schnürrer (Hrsg), Briefe Kaiser Franz Josephs I. an seine Mutter, 1838-1872. (München 1930) Nr. 97. A magyar országgyűlés detronizációs határozatát az osztrák újságok külön kiadásban adták tudtára a lakosságnak, - lásd Angyal Dávid, Az ifjú Ferenc József (Budapest é. n.) 1. 90. 61 General-Feldzeugmeister Franz Ludwig von Weiden (1780-1853) katonai kormányzó volt Bécsben, majd 1849 ápr. 12.-június 1. között a császári csapatok főparancsnoka Magyarországon, őt Haynau követte a fővezérségben. Ezután ismét Bécs katonai kormányzója lett. Lásd: Wurzbach, Biographisches Lexikon 53 (Wien 1886) 216-223. 62 Wien Österreichisches Staatsarchiv, Kriegsarchiv (KrAW), Krieg in Ungarn 5/203 ad 302 H. A. (Hauptarmee) A schönbrunni kastélyt nyolc század gyalogság és három üteg tüzérség védelmezte. 63 Rudolf ZeweU, Die österreichische Revolution von 1848/49 in Urteil der Rheinländer (Dissertation Wien 1983); továbbá Jánossy Dénes, A magyarországi orosz intervenció 1849-ben. A bécsi magyar Intézet évkönyvéből (Budapest 1931), 322. folytatólag. 64 István nádor és Olga nagyhercegnő meghiúsult házasságával kapcsolatban lásd Eberhard Gönner, König Karl (1864-1891) in: 900 Jahre Haus Württenberg. Leben und Leistung für Land und Volk (Stuttgart-Berlin-Köln-Mainz 1984) 329.(Károly trónörökös 1864-ben lett király, Olga meghalt 1892-ben) 65 Palmerston irányította 1846-tól 1851-ig Nagy-Britannia külpolitikáját. 66 Mialatt az osztrák és orosz miniszterek a katonai segítség felett tárgyaltak, az orosz hatóságok ismét egy összeesküvést fedeztek fel. Urbán Aladár, Európa a forradalom forgószelében 1848-1849. (Budapest 1970) 296. Fjodor Dosztojevszkij (1821-1881) is a forradalmi tevékenység miatt halálra ítéltek között volt. A cár megkegyelmezett nekik az utolsó pillanatban, és Szibériába száműzte őket. 67 Robert A. Kann, Das Nationalitätenproblem der Habsburgermonarchie. Geschichte und Ideengehalt der nationalen Bestrebungen vom Vormärz bis zur Auflösung des Reiches im jähre 1918.1. (Graz-Köln 2/1964.) 124; lásd még Jánossy, Az orosz intervenció 319. « Anton von Puchner (1779-1852), 1833 óta báró, 1846 óta tartományi kormányzó Erdélyben. 69 Bem József (1794-1850) honvédgenerális. A bécsi forradalom leverése után Magyarországra menekült, ahol Kossuth 1848 novemberében az erdélyi magyar hadak főparancsnokságát bízta rá. Az orosz győzelem után elősegítette Kossuth menekülését, és maga is emigrációba ment Törökországba. Ott áttért az iszlám hitre, és „Murád Tevfik" név alatt török katonai szolgálatba lépett. Aleppoban (Szíria) halt meg. Lásd J. G. Farkas, Bem József, in: BLGS 1 (München 1974) 1. 177; Johan Czetz, Memoiren über Berns Feldzug in den Jahren 1848 und 1849. (Hamburg 1850, magyarul Pest 1868) TM Wien HHStAW, Miniszterratsprotokolle 1848/49 Nr. 937 vom Mäiz 1849, lásd még Urbán 300. és Angyal Dávid,Oie Regierung Franz Josephs in den Jahren des ungarischen Freiheitskampfes (Budapest 1930) 63.; továbbá Jánossy i.m. 317. és k 71 Wien, HHStAW Min. Rat. Prot. 1848/49 von 21 April 1849. 72 Wien, HHStAW Min. Rat. Prot 1848/49 Nr. 37 (März. 1849), Punkt 3; lásd hozzá Andics Erzsébet, A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848/49-ben (Budapest 1965) 137-139. 73 Jánossy i.m. 323.; lásd még Waldapfel Eszter, A független magyar külpolitika 1848 (Budapest 1962) 290. 74 Jánossy i.m. 323.; Andics, Bündnis 144. 75 Uo. 145. 76 Uo. 146., 45.j.
