Századok – 1991

Tanulmányok - Urbán Aladár: Batthyány Lajos a népképviseleti országgyűlésen 1848 decemberében III–IV/205

216 URBÁN ALADÁR vigyázz!" címet viselő állandó rovata. Ebben hangzott el a goromba fenyegetés, miszerint a gróf, ha választói előtt „megjelenni merne", a következő választ kapná: „Kotródj, mert hasba lőlek!" A durva támadás a Marczius Tizenötödikének is sok volt, s még aznap tiltakozott is Táncsics kirohanása ellen. Leszögezve, hogy ők nem „buzgó adorátorai" Batthyány Lajosnak, de az ilyen sommás elmarasztalást hibának tartják, mert a nép nem azt érti belőle, hogy a volt miniszterelnöknek „elhibázott politikája ejtette a hazát veszedelembe", hanem azt, hogy a gróf „szándéka szerint" volt áruló. Lapjának következő, december 5-i számában Táncsics „tréfának" minősítette saját megnyilatkozását, és kijelentette: „Mi a veséket nem vizsgáljuk, azt csak Isten teheti; mi csupán mondottuk, hogy Batthyány veszedelembe ejtette a hazát; szándékosan-e vagy készakarva? azt mi nem tudjuk, nem is állítottuk." Táncsics szemrehányást tett egyidejűleg a Marcziusnak, hogy a kitétel ellen valójában csak azért tiltakoztak, mert az ő lapja „a nép között forog", s szerkesztőtársai, úgy látszik, a népet „valami otromba csordának" tekintik. Megígérte, hogy erre a kérdésre még visszatér, de az események már érdektelenné tették azt, s így nem került rá sor.13 Talán folytatódik a Batthyány személye és politikája körüli vita, ha nem érkezik híre Ferenc József trónralépésének. Az országgyűlés december 6-án kezdte ennek tárgyalását, s ugyanezen a napon jelent meg a Közlönyben István nádor hírhedt március 24-i bécsi előterjesztése, amelyben a magyar forradalommal szembeni eljárásra adott tanácsokat. Ugyanezen a napon volt a sárvári választókerületben a választás, de eredményéről Batthyány december 9-én még nem értesült, mint jelzi ezt feleségéhez ekkor írott levelében. Zarka Sándor alispán december 7-én továbbította a belügyminisztériumhoz a gróf előző napi egyhangú megválasztásáról szóló jelentést, s az 9-én jutott el Pestre. Ezt követően megérkezett Batthyány megbízólevele is, amiről december 13-án tájékoztatták a Házat. Egyidejűleg a gróf is megjelent az országgyűlésen - természetesen egyelőre még csak a karzaton, hiszen megbízólevelét előbb az igazoló választmánynak kellett megvizsgálnia. A december 14-i lapok között mind a Pesti Hírlap, mind a Pesther Zeitung szerint a hír hallatán egyesek éljent kiáltottak, mások pisszegtek. A radikálosokhoz közel álló, Ábrányi Emil által szerkesztett Jövő „Budapesti tükör" c. rovatában részletesebben foglalkozott a fejleményekkel. „A tegnapi ülés - írja a tudósító (Töltényi Miklós) - felvillanyozta egy kissé táblabíráinkat szokott apáthiájokból. Jelenté ugyanis az elnök a háznak Batthyány Lajos újbóli elválasztását képviselőnek a sárvári kerületből. - A balközép éljenez!" További rövid eszmefuttatás után a lap felveti a kérdést: „Mit jelent ez az éljenzés? igazolást, rokonszenvet Batthyány politikája iránt...?"14 Batthyány fogadtatása tehát korántsem volt olyan lelkesen egyöntetű, mint azt Bezerédj ígérte. Igaz, közel két hónap telt el azóta, s a trónváltozás híre tovább csökkentette a kiegyezésben bízók számát, s növelte a radikálisok táborát. Batthyány már a 9-én feleségéhez írott levelében jelezte, hogy nem azt találta, amit várt. Három nappal korábbi választási eredményéről még semmit nem tud, „és most már hidegen is hagy - íija -, mert most minden képviselő csak a nagy országgyűlési zérus tényezője". (A levél azt is szóvá tette, hogy Pesten árulónak kiáltják ki, míg Bécsben őt teszik felelőssé Latour haláláért.) Ugyanakkor a volt miniszterelnök megjelenése a fővárosban, nem is titkolt kritikai megjegyzései, amelyek a Kaszinóban vagy baráti nyilvánosság előtt hangzottak el, érthetően foglalkoztatták a baloldalt, amelynek új