Századok – 1991

Tanulmányok - Urbán Aladár: Batthyány Lajos a népképviseleti országgyűlésen 1848 decemberében III–IV/205

BATTHÁNY LAJOS 1848 DECEMBERÉBEN 215 politikáját megváltoztatni, akkor miért akarja kérni választóinak véleményét? Mivel pedig Batthyány a képviselőségtől való visszalépését csak a miniszterelnökségről való lemondással együtt emlegette, s arról azóta nem nyilatkozott, „hiszem és remélem -folytatódik a levél -, hogy nem mondottál le, és nem is fogsz lemondani". A baráti levél tehát azt sugallta, hogy Batthyány nyugodtan semmisnek tekintheti lemondását a képviselői megbízatásáról, hiszen az nem került nyilvánosságra. Mivel pedig a gróf lemondó nyilatkozatát Pázmándy Dénes, mint a Ház elnöke nem publikálta, joggal tételezhetjük fel azt, hogy október 3-án vagy 4-én a képviselők zárt ülése számított arra, hogy a volt miniszterelnök, mint képviselő, visszatér soraikba. (A Figyelmező már idézett jelentése azt is sejteni engedi, hogy voltak olyan vélemények, amelyek a miniszterelnöki lemondást sem tartották elfogadhatónak.) A levélnek ez a kitétele azt is világossá teszi, hogy milyen előzmények után érkezett Batthyányhoz 5-én Bécsbe a Pázmándy és Bezerédj által küldött futár. A kormány visszavételéről természetesen szó sem lehetett, s Batthyány nyilván ennek megfelelően nyilatkozott. Az országgyűlésre azonban ezek szerint várták Batthyányi, mert lemondását meg nem történtnek tekintették s ez a mérvadó mérsékelt politikusok között általános vélemény volt október közepén is. Az ex-miniszterelnökre hatott ugyan a baráti levél, elhatározta a visszatérést, de nem fogadta el a képviselőház gesztusát. Ez idegen is lett volna egyéniségétől. Nem utazott azonnal a fővárosba, mint ezt Bezerédj sürgette, hanem előbb a táborba ment. Feltehetően csak a Pázmándyval való találkozó után adott választ - s ebben kitartott a lemondás és az új választás mellett. Ezt sejteti, hogy a Ház elnöke november 9-én röviden közölte Batthyány lemondását. A hír november 11-én megjelent a Közlönyben. Megnyílt az út az új választás előtt. A képviselőház elnökének tájékoztatása alapján Vas megye középponti választmányi ülése a megürült sárvári kerületben december 6-ára tűzte ki az új választás időpontját. Perében Batthyány azt vallotta, hogy a jelölés és az újraválasztás után a mandátumot saját biztonsága érdekében nem utasíthatta vissza. A felségárulás vádjával terhelten a volt miniszterelnök számos esetben joggal hivatkozott kényszerhelyzetére, de a jelen esetben ez nem állott fenn. Az ismertetett előzmények alapján jogos a feltételezés, hogy Batthyány politikai küldetéstudatból kívánt ismét csatlakozni az országgyűléshez. (A képviselői megbízatás egyébként védelmet biztosított neki, amint hivatkozott is erre vallomásában.) Mivel újraválasztásában bizonyos lehetett, s közelről akarta látni a fővárosi politikai fejleményeket, még november végén visszatért Pestre. Kihallgatása során azonban ezt érthetően elhallgatta, mivel az országgyűlésen még nem volt joga megjelenni, de a vádakat hallva tarthatott attól, hogy felelőssé teszik a Ház december 7-i végzéséért is, amely Ferenc Józsefet trónbitorlónak nyilvánította.12 A gróf megérkezése nem maradt észrevétlen. Elsőnek a Figyelmező jelentette hírei között november 29-én: „Gr. Batthyány Lajos, volt min. elnök felgyógyulván kar-sebéből, a napokban Pestre érkezett és a lovas nemzetőrseregbe állott közvitéznek." F„övidesen az is köztudottá vált, hogy folyamatban van Batthyány újbóli megválasztása. Ennek híre plebejus indulatokat váltott ki Táncsicsból, aki lapjának december 1-i számában igen keményen megtámadta a volt miniszterelnököt. Csernátoni „Mákvirágok" c. rovatához hasonlóan a Munkások Újságának volt egy „Ór,