Századok – 1991

Történeti irodalom - Bardach Julius: O dawnej i niedawnej Litwie (Ism.: Tagányi Zoltán) I–II/176

TÖRTÉNETI IRODALOM 177 sait ismerhetjük fel. A lengyel, illetve a helyi lokális lengyel nyelven megfogalmazott statútumok a földtulajdonos fogalma mellett alkalmazzák a nemesség kifejezését. A nemesség fogalma és kategóriája kialakításával együtt pl. a patrimóniális bíráskodást is elrendelik és megszervezik, majd továbbiakban a korábbi szokásjogi normáktól eltérően a nemesség ellen elkövetett kihágások büntetését törvényileg is szabályozzák. A későbbi statútumok eredetét illetően a szerző hangsúlyozza, hogy ez egy latinos műveltségű lengyel nemesség kultúrája hatásának eredménye, így az akkori lengyelség közvetítésével régi római jogi elemek kerültek át ezen területek kanonizált jogi normáiba, melyeket a lengyelség a magdeburgi és a korai szász jogi kánonokból és törvényekből vett át. A következő fejezetben a Lengyel-Litván unió területén található városok, német, magdeburgi eredetű jogi rendszerei elteijedése kapcsán mutatja be a német, illetve az ellengyelesített német eredetű városi jogok elterjedését. Ekkor, Zygmunt August Stary idejében a hospodarok, illetve gospodarok tevékenysége eredményeként — valamint a kézművesség kialakulása következtében fejlődhettek ki városi központok. Ε folyamatban a hospodarok mintegy szabad vállakozói elemként léptek fel, és a városok alapításakor jogi eszközként a német magdeburgi városjogot és annak lengyelesített változatát alkalmazták. A német eredetű chelmnói városjogot alkamazták olyan litván városok esetében, mint Mohylew vagy Drochoyczyn. Ugyanezen jogi normáknak Kijevre való adaptálására vonatkozóan szintén történtek kísérletek. Az adaptált német magdeburgi joggal, vagyis a lengyel chelmnói városjoggal együtt egy bizonyos fajtájú művelési rendszert és telekrendszert is alkalmazott a vállalkozó, a hospodar. A telekrendszeren túl a városi önkormányzat szerveit is kialakította a wójt, majd annak bíráskodási gyakorlata biztosítása érdekében az ülnökök (a lawnikok) korporációit is. A hospodar beavatkozása következtében a városi önkormányzati szervek és azok bíráskodása alakulhatott ki sajátos immunitási jogokkal körülbástyázva. Így ennek élén ott állt a wójt ügynökeivel, akik a város közösségét, a postpólstwo-t irányították, vagy annak érdekeit képviselték. Természetesen ezen privilégiumokkal együtt a városok erődítményrendszerét is kialakították. A német városi jogokból következő privilégiumok elnyerésével együtt maga a sztaroszta vagy a wójt intézménye is kiadható volt. A wójtság bérlete esetében a bérlő a beszedett jövedelmek 2/3 részét tarthatta meg magának, a wójt csak a befolyt jövedelmek 1/3 részére tarthatott igényt. A megdeburgi városjoggal együtt a feudális immunitás és a városi önkormányzat kialakítása, valamint a privilégiumok biztosítása ellenére bizonyos, a városi polgárokra nehezedő kötelezettségek és terhek is léteztek. A városalapítás egyidőben mezőgazdasági jellegű vállakózás is volt, és ez egyben kísérlet volt egy bizonyos fajtájú agrárszervezet kialakítása érdekében. Ugyanis a megdeburgi vagy a chelmnói jog alkalmazása esetében ezzel együtt a pomiara wlóczna (a szabályozott telekrendszer) kialakítása is bekövetkezett a mezőgazdaságilag művelt területek földhasználatát szabályozva. Noha a polgárok jobbára kézműves termeléssel foglalkoztak, és így az iparok űzését illetően kiváltságokkal rendelkezhettek a kereskedelmi tevékenység területén is, amihez járult még a szesz és serfőzési monopólium. Kézműipari tevékenységük és privilégiumaik ellenére az alapító hospodaroknak szolgáltatásokkal tartoztak olyan formában, hogy minden egyes polgár legalább 3 wlóka, vagyis három teleknyi földdel rendelkezhetett. Ezzel együtt vagy a hospodar, vagy pedig a király birtokán kaláka jellegű (tloki) közösségi munkát kellett végezniök. Sőt mi több, esetenként a király vagy fejedelem, illetve a hospodarok kíséretét is el kellett tartaniok, ha ez az ő birtokukon vagy városukban szállt meg. Hasonló folyamatok más lengyel területen korábban indultak be, azonban ezeken a litván végeken elsősorban Zygmunt August Stary idejében jelent meg a magdeburgi városjognak a lengyel chelmnói jog formájában való alkalmazása. A folyamat a városi önkormányzat, valamint annak katonai szervezete és gazdasági tevékenysége kialakításával és szabályozásával együtt zajlott le. A kötet következő fejezete is a korai feudális társadalmi intézmények azon rétegeit elemzi, melyeket egyesek egyenesen a régi vérségi és törzsi alapon létrejött intézmények maradványainak tekintenek, pl. a vérségi jogot az öröklés esetében. Ez a jelenség a forrásokban latinul „laudatio parentum" néven található.Ennek értelmében az egyenesági rokonok elsőbbséget élveznek az örökléskor, a fiktív vagy adaptált rokonokkal szemben. így az özvegy csak adaptált rokon, s az örökségnek csupán 1/3 részét tarthatta meg magának, a 2/3 részt a gyermekek, pontosabban a fiúk kapták meg, amikor a felnőtt kort elérték. Ε harmados öröklési jog eredetét illetően a nézetek eltérőek. Egyesek a vérségi kötelék intézményében a törzsi rendszer maradványait látják, azonban a szerző annak az elképzelésének ad hangot, miszerint ezen jogi kategória a római és bizánci kanonizált jogból is levezethető, és pl. a bizánci hatások hagyományai az orosz forrásokból is kimutathatók. A vérségi közelség gyakorlatán alapuló harmados öröklési rend nem más, mint az egy-