Századok – 1991

Közlemények - F. Font Márta: II. András orosz politikája és hadjáratai I–II/107

120 F. FONT MARTA ι •y fi tálásokkal dolgoznak. Hrusevszkij óta a források száma nem növekedett, ő pedig számolt minden lehetséges kútfővel (kivétel az 1. sz. táblázaton felsorolt magyar királyi oklevelek némelyike), kiindulópontunk az ő datálása lesz az összehasonlítás során. Az 5. sz. táblázaton bemutattuk, hogy Hrusevszkij tizenhét katonai eseményt rögzít, Pauler csak tizenkettőt. Adataik hét esetben megegyeznek (1205, 1208, 1211, 1213, 1219, 1226/27, 1233), hat olyan eset van, amikor Pauler abban téved, hogy hitelt ad a halicsi évkönyv évszámainak, Hrusevszkij viszont kimutatja, hogy a kronológia módosítása szükséges (1206 1207. 1208 /egy része/ 1210, 1212 1211/12, 1216 1215/16, 1229 1230, 1231 1232). Végül négy esetben Hrusevszkijnél olyan datálás fordul elő, amely Paulernél hiányzik (1214, 1221, 1224/25. 1232/33). A magyar részről jelentkező expanziós igények először III. Bélánál jutottak kifejeződésre. A folytatásban nyilván az sem lehet közömbös tényező, hogy 1205-től András herceg lett a király, aki 1188-89-ben Halics élén próbált megkapaszkodni.127 Ugyancsak látható a 12. század végi eseményeknél, hogy a magyar törekvések nemcsak bizonyos orosz fejedelmek szándékait keresztezik, hanem a lengyel fejedelmek részéről is tiltakozást váltanak ki. Emellett 1189 és 1205 között jelentős változások zajlottak le a térségben. II. Kázmér (Kazimierz Spravedliwy) halála után 1194-ben III. Boleslav utolsó életben lévő fia, a nagy-lengyelországi Mieszko Stary próbálta megszerezni Krakkót. Vele szemben Leszek Bialy kénytelen volt előbb meghátrálni és Mazówiával megelégedni, de később a mozgawai csatában128

a volhiniai Roman Msztyiszlavics segítségével Mieszko fölé kerekedett. 1199-ben Leszek viszonozta Roman segítségét, így tudta csak Roman Halicsot saját uralma alá hajtani. Ε segítségnyújtással egyidőben Mieszko ismét elfoglalta Krakkót, és haláláig (1202) uralta is. Leszek kénytelen volt Sandomierzbe, testvére, Konrád pedig Mazówiába visszavonulni. 1202-t követően Leszek ellentétbe került Mieszko fiával, Wladislav Lasconogival, és csak 1206-ra kerekedett felül véglegesen, amiben nem kis szerepe volt Pelka krakkói püspöknek, aki Leszek hatalmának legfőbb támasza volt.129

A Leszek-Lasconogi ellentétben Roman Msztyiszlavis ezúttal az utóbbi pártjára helyezkedett: oka nem ismert, de Wlodarski feltételezi hogy Roman és Leszek kölcsönösen igényt tarthattak egymás területeire.130

Ebben az összetételben került sor a zawichosti ütközetre (1205. június 19.), amelyben Roman életét vesztette.131

Roman halála az orosz évkönyvekben mindenütt hibásan szerepel, a „legpontosabb" szuzdali évkönyv is 1206-ra teszi. Roman Msztyiszlavics 1199-1205 között volt Halics fejedelme is. Uralmát a bojári oppozícióval való leszámolás biztosította.132

Ε néhány év azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy igazi bázist teremtsen magának, halála után mind Halics, mind Volhinia részekre hullott. Az 1205. évi események hatására feléledtek a bojári csoportosulások, visszatértek a száműzöttek (Kormilicsicsek), aktivizálódtak a korábban rivális fejedelmek, pl. Rurik Rosztyiszlavics, akit Roman korábban kolostorba kényszerített, valamint a csernyigovi Olgovics és Igorevics nemzetség. Polovec segítséggel kívántak igényeiknek érvényt szerezni. Az események e fázisában jelent meg a magyar király Szanokban, és találkozott Roman özvegyével.133

Ε híradásnak több bizonytalan pontja van. Az egyik: Roman özvegyének kiléte és a magyar királyhoz való viszonya. A „jatrov" szó a „fivér felesége" rokonsági fokot jelöl, e kapcsolatban a „fivér" nem feltétlenül vér szerinti ro-