Századok – 1991
Közlemények - F. Font Márta: II. András orosz politikája és hadjáratai I–II/107
II. ANDRÁS OROSZ POLITIKÁJA ÉS HADJÁRA TAI 119 11. Hadjáratok és politikai manőverek A délnyugat-oroszországi eseményeknek a magyar királyon kívül más konstans szereplői is vannak. Egyikük Danyiil, aki gyermekkorától kezdve szívósan harcol atyai örökségéért, ám ennek elnyerése csak 1238-ra sikerül neki. A másik állandó figura a krakkói Leszek Biali (1202-1227), aki a lengyel expanziós igények megtestesítője. Ε három politikust tartjuk a nevezett időszak kulcsfiguráinak. A politikai helyzet a század elejétől az 1230-as évek közepéig sokszor és sokféleképpen változott. Ami állandó: a halics-volhiniai fejedelemség széttagolódott állapota, és a birtoklására több oldalról megfogalmazott trónigény. Volhiniához elsősorban a lengyel fejedelemségek (közülük is főként Kis- Lengyelország, Sandomierz és Mazówia) mutattak nagyobb affinitást, a magyar igények elsősorban Halics birtoklására irányultak. Ugyanakkor úgy véljük, hogy magyar-lengyel Halics-ellenes koalícióról beszélni, ahogy ezt Pasuto teszi,1 egysíkú beállítás. Részben azért, mert gyakoriak az ellentétek a koalíción belül (és többízben fel is bomlik); részben pedig azért, mert többnyire kapcsolódik hozzájuk az orosz fejedelmi dinasztia egyik-másik képviselője (ld. erre az Igorevicsek és II. András, illetve Leszek és Msztyiszlav Udaloj példáját), de nem utolsó sorban azért, mert az önállósodott fejedelemségek viszonyai között a Csernyigovból és Novgorodból érkező trónkövetelők is — Halics szempontjából — külső beavatkozásnak tekinthetők. A Rurik-dinasztia már rengeteg ágra szakadt, az Igorevicsek és Msztyiszlav Udaloj is csak leányági rokonságon alapuló trónigényt támaszthatott. Elgondolásunk szerint a Halics birtoklásáért viselt háborúk sorozata a fejedelemségben megvalósult uralom módozatai szerint csoportosítható. Az első szakaszt a Krakkó és Magyarország közti — időnként kényszerű — együttműködés jellemzi. Ennek megnyilvánulásai: 1. Danyiil és Vaszilko uralmának támogatása anyjuk régenssége mellett (1205-1206); 2. az Igorevicsekkel kötött kompromisszum (1207-1210); 3. a gyermek Danyiil a magyar-lengyel halicsi uralom letéteményese (1211— 1213); 4. Kálmán és Salomea halicsi királysága (1214-1219/21). A második szakasz a magyar királyság és az orosz fejedelmek (Msztyiszlav Udaloj és Danyiil) harca Halicsért. Lengyelország ekkor nem önállóan, hanem Danyiil támogatójaként szerepel: 1. András herceg jegyessége a Msztyiszlavval kötött kompromisszum jegyében (1221-1225); 2. harc András herceg területi hatalmáért (1226-1234). Csoportosításunk egy lehetséges szempont szerint történt, a politikai állásfoglalások változását követve, de elképzelhető más megoldás is, pl. Hrusevszkij a széttagolódás fázisait veszi alapul.124 Mivel a diplomáciai lehetőségekből indultunk ki, fenti táblázatunk nem mutatja a hadjáratok számát. A hadjáratok számának megállapításánál a mindmáig legteljesebb kronológiai munkákra támaszkodhatunk.125 Mivel Hrusevszkij munkái ismeretlenek voltak mind Hodinka, mind Pauler számára, nyomukban a magyar középkor kutatói jelenleg is a lehetségesnél kevésbé pontos da-
