Századok – 1990
Tanulmányok - Engel Pál: A 14. századi magyar pénztörténet néhány kérdése I/25
82 ENGEL PÁL kat.24 8 Mindezek a márkák már a sajátos erdélyi garasszámításon alapultak, amelyről alább külön lesz szó. A Nyugat-Dunántúlon a pápai tizedszedők a győri püspök és egyházmegyéje által fizetett összegeket 40 garasos márkával számolták el. Ez később nem fordul elő és valószínűleg az errefelé használatos hat penzás (6 x 40 = 240 dénáros) bécsi dénárfontot jelentette, a tizedszedők legalábbis ennek megfelelően számolták át budai pénzre.24 9 A 40 garasos — valójában hét penzás — szerémi márkáról a báni dénárok kapcsán ejtettünk szót. Az egyes garasmárkákat rendszerint egyszerűen garasértékben számították át egymásba, azaz a 48 garasos kassai márkát a budai márka (56 garas) 6/7 részének,250 az 50 garasos magyart pedig 50/56 részének vették.25 1 Olykor azonban, főleg perekben, gondosabb átszámítás is előfordult, így figyelemmel voltak a cseh és magyar garas különböző értékére,25 2 vagy a garasnak hat, ill. négy dénáros számítására.253 7d. Az erdélyi computus Az erdélyi pénzszámítási rendszer bonyolultságánál fogva különleges helyet foglalt el a 14. század első felének computusai között. A bonyolultságot több tényező okozta. Mindenekelőtt az, hogy az ott használt helyi súly, az erdélyi vagy más néven gyulafehérvári márka semmilyen magyarországi súllyal nem állt rokonságban. Mint emlékszünk, 16/19 része volt a budai és 84/95 része a magyar márkának, átszámítása 248 1404: Zs. II. 3207; 1408: uo. 6084. Felbukkan Túróéban is (1410: marcam ... per 100 grossos, grossum vero per 4 den. parvos antique monete computando, Zs. II. 7910). Ez a 25 garasos forint (ld. alább) használatából eredhetett. 1M=4 ft=4x25=IOO gs. 249 marca computata ad 40 grossos; 90 M=64 M=16 gs. ad numerum Budensem; 56 M=37 budai M+8 gs. (Vat. 1/1. 182). Mivel a budai márka 6x56+336 bécsi dénárt ért, a 40 garasos márka 6x40=240 bécsi dénárt jelent. 250 1 332: 12 kassai M=10 budai M+I6gs. (Vat. 1/1. 204); 15 kassai M=12 budai M+48 gs. (uo. 214). 1340: az egri püspök fizet 50 grossos pro marcha; 46M=41 budai M= 4 gs (46X=Í4 1X56+4=2300 gs; Vat. 1/1. 424). 252 1 344-ben a nádor Szabolcsban 5 márka fejében 6 garas híján 5 márkát (azaz 6 garassal kevesebbet) ítélt fizendánek (Kállay 772. sz.), másszóval az 56 magyar garasos márkát (egy garas eltéréssel) a helyi 50 cseh garasos márkára számolta át (5x56=280 magyar gs.=5x50-5=245 cseh garas). Egy ízben, úgy látszik, tizedszedók is az 56 magyar garasos márkát 40 cseh garasos márkára számították át, 1500 magyar garast (27 M Budenses minus 12 gr.) 1307 cseh garassal (32 M cum dimidia et 7 gr.) véve egyenlőnek (Vat. 1/1. 417; a pontos eredmény 1312,5 garas lett volna). 253 Egy Bereg megyei birtok ára 1348-ban 44 budai márka volt, marcam cum 56 grossis computando. Ezt az összeget 1378-ban 73,5 márkára és I ft-ra számították át (Ζ. IV. 72). Ez azzal magyarázható, hogy a 44 márka hat dénáros garassal számolva 14 784 dénárt ért, a második összeg pedig 50 garasos márkában s 21 garasos forintban ugyanennyit (44x56x6=50x73,5+21x4). Abirtok vételekor 1348-ban 21 magyar garas ért egy forintot. - 1398-ban Pest megyében 210 ft-ot in parva et antiqua moneta, ami ezüstértékben 21 magyar márkát ért (1000 kis d=10 kis ft=l magyar M), 24,5 márkára számítottak át (Zs. I. 5430), ami azt jelenti, hogy az 56 garasos királyi márkát 48 garasçs márkában fejezték ki.
