Századok – 1990
Tanulmányok - Engel Pál: A 14. századi magyar pénztörténet néhány kérdése I/25
80 EMGEL PÁL fele értékű kisebbre. Négy nagyobb és nyolc kisebb tett ki egy számítási garast, amelynek az ezüstértéke így 3,27384 g lett, a cseh garasnál 6,66%-kal kevesebb.236 75 jutott belőle egy budai márkára és 50 egy budai dénármárkára. A cseh garasokon alapuló két computus tehát így festett: Márka: Budai Magyar Kassai Erdélyi Teljes súly 70 (66,66) 60 (58,94) 1 garas = 6 (báni) dénár Finom (32/35) 64 — — (53,89) Finom (9/10) (63) 60 — — Közönséges (4/5) 56 — 48 — 1 garas = 4 báni = 8 dénár Közönséges (3/4) — 50 — (44.21) Végső soron ez a computus volt az alapja valamennyi garasmárka-számításnak, amelyet ettől kezdve az 1370-es évekig széltében használtak az ország keleti felében. A két „szabálytalan" súlyú márka, az erdélyi és a szepesi azonban nem illett bele, ezért » velük kapcsolatban, mint majd látni fogjuk, egyéb számításmódokkal kísérleteztek mindaddig, amíg az 1370-es években sikerült őket a dénárforintok keretében egy átfogó computusba illeszteni. A garasmárkák igen hamar függetlenedtek a cseh garasok, ill. báni dénárok ezüstértékétől, és a báni dénármárkákhoz hasonlóan számítási pénzzé alakultak át. 1329-ben megjelent a színen az egynyolcaddal kisebb súlyú magyar garas, amelyből 80 ' tett ki egy budai márkát. Az új budai computust először ennek az ezüstsúlyához próbálták idomítani. Ebben láthatóan az volt az elgondolás, hogy amiként a magyar garas arányosan kisebbített mása a csehnek, ugyanúgy a számítási rendszernek is ehhez kell igazodnia: 64 magyar garas (196,43 g) legyen tehát a finom ezüst és 56 magyar garas (171,88 g) a közönséges ezüst márka.237 Az új finom ezüstmárkának azonban eképpen ugyanazt az értéket kellett volna képviselnie, mint a korábbi budai fizetőmárkának (mivel 64 magyar garas = 56 cseh garas), ezért zavart okozott és tartósan nem terjedt el, csak elvétve találkozunk vele.23 8 A fizetőmárkák ellenben jól beváltak, és számítási pénzként rögzültek. Az 56 garasos budai számításit garasmárka (marca grossorum computi/numeri/rationis Budensis) „garasa" 1340 körül már egyszerűen hat dénárt jelentett. 1342-ben a tizedszedők minden pénznemet erre a számítási pénzre kalkuláltak át olyképpen, hogy 236 4x0,81846=8x0,4 0923=3,27384. 237 1 3 30: ex quibus [seil, grossis] 64 pro marca fini argenti, 56 vero pro marca communi dari [teneantur] (Hóman: KR. 258); ugyanígy 1335: DRH. 86; 1336: DRH. 91. 238 Ebben számoltak a tizedszedők a váradi egyházmegyében: M fini argenti, pro qualibet M 56 grossos (Vat. 1/1. 41).
