Századok – 1990

Beszámoló - Két konferencia a II. Internacionáléról (Jemnitz János) V–VI/847

BESZÁMOLÓ KÉT KONFERENCIA A II. INTERNACIONÁLÉRÓL Mindkét konferencia a II. Internacionálé történetének „szinte egészét", egész történeti korszakát tűzte napirendre. A kettő között azonban lényegi eltérő vonások is mutatkoztak. Az első, budapesti konferenciára 1989 szeptemberének első hetében került sor; a másodikra az évenkénti ausztriai, linzi ITH konferencia keretében szeptember második hetében. A budapesti konferencia megfeszített ütemben, két esti külön kerekasztal-konferenciával, három napig tartott, a linzi konferencián a tulajdonképpeni vita csak egy napig, további fél napon a május elseje problémakörét tárgyalták a résztvevők. A budapesti konferencián húsznál több külföldi kutató, egyetemi oktató vett részt a magyar megjelenteken és résztvevőkön kívül — Linzben a szokásoknak megfelelően több mint másfélszázán, s e témához a szokásoshoz képest meglepően sok, 40 írott referátum érkezett. Ezek után elsőként a budapesti konferenciáról szólnék. Előkészítése hosszú hónapokon át tartott. Ennek során kiviláglott, hogy még megfeszített ütemben sem lehet az Internacionálé történetének egészét bejárni. így bizonyos súlypontok kiválasztására került sor. A nyitó napon azokat a referátumokat vitattuk meg, amelyek magának az Internacionálénak a megszületésével, köz\>etlen előtörténetével, illetve a megalakuláskor felvetődő problémákkal, s az Internacionálé első lépéseivel foglalkoztak. Ebben a blokkban a nyitó előadást Jutta Seidel, a lipcsei egyetem professzora tartotta. Nagyobb lélegzetű monográfiáját foglalta össze dióhéjban, amelyben kiterjedt és pontos archivális kutatásai nyomán azt vizsgálta, miként tisztul le 1887 és 1889 között a német szociáldemokraták álláspontja a párizsi kongresszus megtartásával kapcsolatban; miként alakul a német pártvezetés kapcsolata az angol szakszervezetekhez, a francia szocialistákhoz, s miként adta fel egy saját, német kezdeményezésű konferencia összehívását, fogadta el a párizsi meghívást. A konferencia második előadója Jemnitz János elsősorban problémafelvető jelleggel — jórészt szintén az előzményekre koncentrált. Hangsúlyozta, hogy az ismert és elismert újabb nemzetközi irodalomban alig pár bekezdésnyi teret szentelnek az előtörténetnek, az 1880-as évek munkás és szocialista konferenciáinak, holott az 1881-től 1888-ig tartott négy nemzetközi konferencia vitathatatlanul közvetlenül is előkészítette a II. Internacionálé megalakulását. Hangsúlyozta, hogy ennek pontos megelevenítéséhez igazából nemzetközi kooperáció lenne szükséges. Referátuma második felében kitért arra, hogy kik, és milyen formában szerepeltek az első kongresszuson — s ez miként tükröződik a történeti irodalomban; illetőleg kik maradtak ekkor még távol, akik csak később kapcsolódtak bc az Internacionálé életébe. Végül szólt arról, milyen rálátást biztosít, ha a szereplők szociális származását vizsgáljuk, s