Századok – 1990
Tanulmányok - Engel Pál: A 14. századi magyar pénztörténet néhány kérdése I/25
78 ENGEL PÁL kereskedelmi márka elterjedési zónájához tartozott.22 4 Ettől fogva a 10 penzás dénármárka mint számítási pénz lassanként általánossá vált az ország nyugati felében, és a 14. században már 400 db bármiféle dénárra vonatkozhatott.22 5 Még az 1390-es években is következetesen 10 penzával számították a márkát Pozsony, Nyitra, Bars, Hont, Trencsén, Esztergom, valamint Moson, Sopron, Vas, Győr, Komárom megyékben; kevésbé következetesen Veszprémben és Zalában. Vas megyében a széles bécsi dénár volt elterjedve, és ezt számolták magyar módra tíz penzával.226 Ezen a vidéken a 10 penzás márkát gyakran „nehéz" márkának (marca gravis ponderis) nevezték, ami azt jelentette, hogy nem kis pénzben számolták, hanem bécsi dénárban és hasonló súlyú vagy nehezebb királyi dénárokban. Megjegyzendő, hogy az 1390-ben bevezetett „új dénárból" 10 penza éppen egy bécsi márkával volt egyenlő.227 Az ország egyes nyugati határvidékein a pénzt bécsi hatásra gyakran dénárfontban (libra denariorum, talentum) számolták.228 A font ez esetben éppúgy nem súly volt, minta márka, hanem számítási egység, amely 240 dénárt — azaz a magyarországi számítás szerint 6 penzát — foglalt magába. Rendszerint a nálunk is forgó bécsi dénárt számolták fontban, de előfordult, hogy a hazai pénzt is. 7c. A garasmárkák Az országnak ama nagyobbik felén, ahova a penzaszámítás nem jutott el, a 14. század első felében többféle garasszámítás váltotta fel az addig használatos kereskedelmi, ill. finom ezüstmárkákat. Ezóta az 1370-es évekig a márkát a legtöbb helyen garasokban volt szokás számolni, így próbálták a korábbinál egyszerűbben és pontosabban kifejezni azt az ezüstértéket, amelyet a helyileg használatos márka képviselt. A két legkorábbi garasszámítás az 1310-es évektől kezdve elterjedő cseh garasok ezüstértékén alapult. A cseh garas alkalmas volt rá, hogy kifejezze mindama márkák ezüstértékét, amelyek a bécsi súlyrendszerbe tartoztak, és az 1320-as évek végén már 224 Hóman: PT. 369-371. 200 régi báni, mint láttuk, éppen egy közönséges magyar márkát (3/4 M= 175,385 g) ért. 225 Például 1339 körül: marca ... parvorum Viennensium ... per 10 pensas (Vat. 1/1. 403); 1395: marcam ... 400 denariis antiquis, non novis (Zs. I. 4163); 1399: marca cum 10 pensis novorum denariorum (Zs. I. 5889); 1402: marca denariorum in novis albis denariis longe crucis 10 pensis computando (Zs. II. 1388). 226 VÖ. Kováts Ferenc összeállítását a 14. sz. első felére nézve (NK. 1926. 99 skk.) és a ZsO. indexét. 227 A nehéz márka területe az 1390-es években nagyjából ugyanaz, mint a 10 penzás márkáé: Veszprém (Zs. I. 53, 1005), Vas (Zs. I. 199, 295, 1027 stb.), Gyár (Zs. I. 990), Bars (Zs. I. 234), Hont (Zs. I. 514), Nyitra (Zs. I. 735, 1004, 1160 stb.). Pilis (Zs. I. 1769). 228 1 3 5 3, Pozsony: libra latorum denariorum Viennensium, libram quamlibet seu talentum cum 6 pensis computando (Α. VI. 45); ezzel számolnak pl. Vas m.-ben (1388: Zs. I. 106 stb.), Pozsonyban (1388: Zs. I. 408; 1389: uo. 992 stb.).
