Századok – 1990

Tanulmányok - Engel Pál: A 14. századi magyar pénztörténet néhány kérdése I/25

PÉNZTÖRTÉNETI PROBLÉMÁK A 14. SZÁZADBAN 77 Mivel eredetileg báni dénárokban számolták,21

5

az itthoni „kis bécsi" dénárokból eleinte kétszer annyit, 12 penzát számítottak rá,21

6

később azonban a 6 penza folyó hazai vagy „széles" bécsi dénárban volt értendő.21

7 A báni dénárok szerémi vagy valkói számításával, amely a 14. század végén is létezett,21

8

már találkoztunk a báni dénárok tárgyalása során. Ebben a sajátos computusban hét penza (280 db) tett ki egy márkát, ami azzal magyarázható, hogy a Szerémségben nem a magyar, hanem a budai márka dívott és pontosan 280 „régi báni" volt egy budai márka értéke (280 x 0,87692 = 245,5378). I. Károly idején azonban, mint láttuk, már nem ezt a régi pénzt, hanem ennek „duplikáltját", azaz a felét verték, s ebből vettek hét penzát egy szerémi számítású márkának.219

Ezt a márkát a tizedszedők 40 magyar garassal számolták (7 χ 40 = 280) és a budai fizetőmárka 5/7 részének — azaz fél budai márkának — vették (56x5/7 = 40 gs; 1 budai M = 80 gs.).220 Keveset tudunk arról a 60 garasos márkáról, amely az 1330-as években Szeged vidékén volt használatos. Ezt 1338-ban 9 penza „báni", azaz folyó királyi dénárral számolták, eszerint 184,15897 g ezüstértéket képviselt.221

Mivel ez pontosan 3/4 budai márkát jelentett, úgy látszik, hogy a keleti országrészben a budai márkára is ι alkalmazták a fizetömárkának azt a számítását (1 fizetőmárka = 3/4 ezüstmárka), amely az erdélyi és a magyar márka computusában volt szokásos. Nem lehetetlen, hogy ez volt ama lippai számítás, amelyről a nevén kívül többet nem tudunk.222 Az ország nyugati megyéiben igen korán a bécsi dénáron alapuló tíz penzás számítású márka honosodott meg. IV. Béla idején vált szokássá, hogy a bécsi 1 dénárokat is penzában számolják. A 13. században vert „regi" bécsiekből kb. kettő ért ' egy báni dénárt,22

3

ebből következően kétszer öt, azaz tíz penzát tekintettek belőlük egyenértékűnek egy márkával, mégpedig eredetileg egy márka „közönséges ezüsttel" (marca vei argentum commune). Ebből következően ez a vidék is a magyar 215

1346: marca den. banalium, 6 pensis pro qualibet computatis (Α. IV. 649; 1347: Α. V. 117; 1349: uo. 260; 1351: uo. 360 stb.). 216

1332-37: Vat. 1/1. 292, vö. Hóman: PT. 384. ~1

7

Vö. 1344: marca den. latorum Viennensium ... cum 6 pensis (Α. IV. 435, 481; 1351: Α. V. 509); 1387: Zs. I. 152; 1398: uo. 5395. 218

1393: computus de Valko (Zs. I. 2852). 219

7 banales pro grosso, marcham pro 40 grossis (Vat. 1/1. 411-412); 1346: marca bonorum et duplicatorum denariorum compotí Sirmiensis (Α. IV. 650); 1351: marca denariorum promptorum et duplicatorum conpoti provincie de Wolkow (Smic. XII. 18); 1361: marca dupplicatorum denariorum pecunie de Wolkow (Dl. 5038). Ld. bővebben a báni dénároknál. 108 marcas et 16 grossos, que faciunt marcas Budenses 77 marcas et 24 grossos (108x40+16=77x56+24; Vat. 1/1. 416). "2

1

1338: 56 grossis Hungarièalibus qui faciunt unam marcam cum dimidia et 4 grossos, 6 banales pro grosso et 60 grossos pro marca computato (Vat. 1/1. 415). 1344, Arad: marca denariorum compoti Lyppuensis (Α. IV. 412). 223

Hóman: PT. 365 szerint ennek ezüstsúlya 0,4488 g volt. Pénzlába hihetőleg a 240,5 g-os „óbécsi" márkán alapult (1 M=360 d, vö. PT. 364 s Id. fent az 1. fejezet), így a nyerssúlya pontosabban 0,66813 g- ra, a színsúlya 0,44542 g-ra tehető. (1/2 báni d=0,43846, mindössze 0,07 g-mal kevesebb.)