Századok – 1990

Dokumentumok - Vida István: Nagy Ferenc „meghallgatása” az amerikai külügyminisztériumban 1947 júniusában V–VI/787

DOKUMENTUMOK 793 most kisebbségi diktatúra alatt találják magukat, hogy közös ideológia alapján tömö­rüljenek, amely az Egyesült Államok által világszerte támogatott demokratikus elvek­re épülne. Elismerte, nehéz a kelet-európai helyzet mielőbbi javulását elérni, de hang­súlyozta annak fontosságát, hogy a térségben fenntartsák a demokratikus elemek lelkierejét, bátorságát. Nagy Ferenc két kérést terjesztett elő: szeretne Marshall kül­ügyminiszterrel találkozni, s örülne, ha az Amerika Hangjában üzenetet küldhetne Magyarországra.24 Július 2-án Nagy Ferenc fia társaságában ismét megjelent az amerikai külügy­minisztériumban. Az előbbiekkel együtt újabb igényeket jelentett be. Sürgette, hogy Magyarország dolgát mielőbb terjesszék az ENSZ elé, s bejelentette: amennyiben ez nem történik meg, akkor a magyar emigráció önállóan fog az ENSZ főtitkárához for­dulni. Kérte, hogy Varga Béla, Dessewffy Gyula, Saláta Kálmán, Fábry Pál és Hives Henrik kaphassanak amerikai vízumot. Aziránt is érdeklődött, hogy diplomáciai úton küldhetne- e haza levelet ismerőseinek.^"5 Pár nap múlva (8-án) Szegedy-Maszák Ala­dár, volt washingtoni követ próbált nyomást gyakorolni a State Departmentre. Bírál­ta az amerikai diplomáciát, hogy semmit nem tett kéréseik teljesítésére; felrótta, nin­csenek újabb diplomáciai lépések a magyar ügyben; kifogásolta, hogy Nagy Ferenc és G. Dimitrov bolgár parasztpolitikus közös, a Kelet- Európai Paraszt Únióra vonat­kozó nyilatkozatával kapcsolatban amerikai részről nem foglaltak állást. Szegedy-Maszák bejelentette, hogy szeretne találkozni Truman elnökkel.26 A State Department azonban nem sietett a válasszal. Néhány kisebb kérést tel­jesítettek (Nagy Ferenc 1947. augusztusában beszélhetett az Amerika Hangjában), de sem Truman elnök, sem Marshall külügyminiszter nem fogadta a magyar emigráns politikusokat. Nem járultak hozzá ahhoz sem, hogy az amerikai külügyi szolgálatot Nagy Ferenc — hacsak levelezése lebonyolításához is — igénybe vegye. Vízumot is egyelőre csak Varga Bélának adtak. Mindez nemcsak azért történt így, mert az ame­rikai kormányzat Párizsra figyelt, ahol június 12-én megkezdődött a nyugat-európai államok értekezlete a Marshall- segély lebonyolításának mikéntjéről, hanem azért is, mert közben — a hazai belpolitikai helyzet balratolódásával párhuzamosan — tovább romlott a magyar-amerikai viszony. Az Egyesült Államok gazdasági korlátozó intéz­kedéseket jelentett be. 1947. július 31-én az Export-import Bank igazgatótanácsa tö­rölte a néhány nappal korábban, április 30-án, aláírt 7 millió dolláros ún. pamuthitelt arra hivatkozva, hogy a kormány, amellyel tárgyaltak, a „nem kommunista kisgazda­párt" ellenőrzése alatt állt, a két magyar bankot pedig, amelyek a szerződést megkö­tötték, hamarosan államosítják.27 Július végén emelte törvényerőre Truman elnök az ún. „post-UNRRA" segélyt, amelyből Magyarországot (és Lengyelországot) kihagy-24 FRUS. 1947. IV.k. 328-329. old. W. Barbournak, a State Department Dél-európai Ügyosztály ügy­vezető főnökének feljegyzése, 1947. jdn. 26. 25 NA.RG.59.Gen.Rec. of State Dept. Dec. Files. Box. 6644.86400/7-274. Feljegyzés Nagy Ferenc, ifj. Nagy Ferenc, W. Barbour és R. McKisson megbeszéléséből. 1947. jól. 2. 26 NA.RG.59.Gen.Rec. of State Dept. Dec. Files. Box. 6644.86400/7-847. Feljegyzés Szegedy-Ma­szák Aladár és R. McKisson megbeszéléséből, 1947. júl. 8. "7 FRUS. 1947. IV.k. 352. old. Marshall külügyminiszter távirata a budapesti követségnek, 1947. au­gusztus 1.

Next

/
Thumbnails
Contents