Századok – 1990
Dokumentumok - Vida István: Nagy Ferenc „meghallgatása” az amerikai külügyminisztériumban 1947 júniusában V–VI/787
794 DOKUMENTUMOK 28 ták. Emellett augusztus 17-én az amerikai és angol kormány tiltakozó jegyzéket juttatott el Dinnyés Lajos miniszterelnöknek a választási előkészületek során tapasztalt visszaélések és szabálytalanságok miatt.2 9 Az igazi ok azonban, amiért Nagy Ferenc és hívei nem kapták meg a remélt támogatást, hogy Magyarország és a magyar kérdés az Egyesült Államok számára vesztett politikai és propagandisztikus jelentőségéből, mivel hosszas vita után Washingtonban úgy döntöttek, hogy Magyarország ügyét nem terjesztik elő az ENSZ-ben. Az amerikai diplomácia számára világossá vált, hogy a nyílt vita az ENSZ-ben Magyarországon nem változtatná meg a helyzetet, viszont tovább rontaná a szovjetamerikai viszonyt. Nem sikerült kellő nemzetközi támogatást sem szerezni, még az angolok is tartózkodóan viselkedtek, mert végül is a Dinnyés-kormány az alkotmányos formák betartásával került hatalomra. De ami leginkább megfontolásra késztette a State Department vezetőit, az a szovjet ellenakcióktól való félelem volt. Tudták, hogy a szovjet kormány elentámadást indíthat olyan kérdésekben, amelyek az USA számára fontosabbak, mint a magyar-ügy.3 0 Azzal is tisztában voltak, hogy a Szovjetunió elítélése az „egyoldalú" magyarországi lépésekért esetleg magával hozhatja az Egyesült Államok hasonló jellegű magatartásának megbélyegzését Japánban vagy Görögországban, ahol a Truman-adminisztráció éppen átvette az angoloktól az ország segélyezését, s a polgárháborúban a görög demokratikus hadsereggel szemben a monarchista erőt támogatta. A görögországi helyzet ebben az időben éppen az ENSZ-közgyűlés napirendjén szerepelt, a magyar-kérdés előterjesztése elvonta volna a figyelmet Görögországról. Végül is azt a megoldást választották, hogy 1947. augusztus 21-én megvétózták Magyarország felvételét az ENSZ-be, hogy ott a Szovjetuniónak ne legyen eggyel több szövetségese, s ne legyen még egy ország, amely várhatóan rendszeresen az Egyesült Államok ellen szavaz. Nagy Ferenc egyelőre nem kellett, „tanúvallomását" szeptember közepén irattárba küldték.31 A magyar emigráció csillaga 1949 után — a hidegháború „klasszikus időszakában" kezdett emelkedni, amikor az Egyesült Államok kidolgozta új, élesen antikommunista szovjet és kelet- európai politikáját, s abban fontos szerepet szánt neki. * Az alábbiakban közlésre kerülő dokumentum megtalálható: National Archives (Washington) RG. 59. General Record of State Department. Confidential Files. Box C-754.86400/9-1547. Az 1947. június 17-i beszélgetésről készült 1. sz. jegyzőköny-28 Várkonyi Péter: Magya-Damerikai kapcsolatok. 1944-1948. Kossuth K., Bp., 1971. 189. old. 29 FRUS. 1947. IV.k. 360-361. old. Chapin távirata a külügyminiszternek. 1947. aug. 18. Az angol kormány végül is szintén azért lépett vissza, mert attól tartott, hogy ha Magyarország ügyét elóterjesztik, s Magyarországot nem veszik fel az ENSZ-be, ellenlépésként viszont a Szovjetunió megakadályozhatja Írország és Portugália felvételét, ami viszont London számára volt fontos. (FRUS. 1947. IV.k. 359. old. Lewis Clark távirata a külügyminiszternek. 1947. aug. 15.) Lásd bővebben: Geir Lundentad: The American Non-Policy towards Eastern Europe. 1944-1947. Universitetsforlaget. OSLO, 1978. 156-161. old.; David Yergin: Shattared Peace. The Origins of the Gold War and the National Security State. Andre Deutsch. 1978. 312-314. old.
