Századok – 1990
Dokumentumok - Vida István: Nagy Ferenc „meghallgatása” az amerikai külügyminisztériumban 1947 júniusában V–VI/787
792 DOKUMENTUMOK házatáján nem keltett jó benyomást Nagy Ferencnek az az akciója sem , hogy ahelyett, hogy a Foreign Office-hoz, vagy más hivatalos kormányszervekhez fordult volna, Szabó Tamás sugallatára levelet írt a közismerten jobboldali és konzervatív lord Vansittarthoz, aki azt a Lordok Házában június 11-én elmondott beszédében éles szovjet- és kommunistaellenes kirohanások közepette ismertette.23 Végül is úgy döntöttek, hogy Nagy Ferenc csak tranzitvízumot kaphat. Angliai látogatására azonban ez alkalommal nem került sor, mert közben június 13-án családjával Genfből repülőgéppel elindult az Egyesült Államokba. Nagy Ferenc 1947. június 15-én érkezett Washingtonba, s két nap múlva a külügyminisztériumban megkezdődött a vele való beszélgetés, amely 22-én, majd 26-án folytatódott. Az alábbiakban közlendő emlékeztető, vagy inkább jegyzőkönyv eme eszmecserékről készült. Világosan mutatja, hogy az amerikai külügyi tisztviselőket csak két dolog érdekelte: egyrészt, hogy milyen politikát folytatott a Szovjetunió Magyarországon, hogyan érhető tetten a szovjet gazdasági és politikai befolyás; hogyan és milyen területeken sértette meg a szovjet kormány a nemzetközi megállapodásokat, másrészt mit csináltak a kommunisták. Nagy Ferenc láthatóan igyekezett legjobb tudása szerint korrekten válaszolni. Amit a magyar belpolitikáról, a pártpolitikai küzdelmekről elmondott, forrásértékű; érződik még az élmény, a tapasztalat frissessége, még nem érvényesül a hidegháború torzító légköre, ami 1948-ban megjelent emlékiratára oly jellemző. A szovjet kormány és a magyarországi szovjet hatóságok magatartásáról mondottakat már inkább kell kritikával fogadni. Nagy Ferencnek nem volt nemzetközi kitekintése; alig volt rálátása a szovjet külpolitika egészére, nem, vagy csak alig értette a szovjet vezetők gondolkodását. A Magyar Kommunista Párt politikájának interpretálásában is érződik elfogultság. A meghallgatás után június 26-án kérésére fogadta őt a távozóban lévő Acheson külügyminiszterhelyettes is. Nagy Ferenc köszönetet mondott az amerikai kormánynak, amiért lehetővé tette, hogy az Egyesült Államokba jöhessen. Beszámolt a magyarországi helyzetről, és ismertette azokat a körülményeket, amelyek lemondásához vezettek. Acheson megkérdezte: mit tanácsolna Nagy Ferenc, az Egyesült Államok milyen politikát folytasson. A kisgazdapárti politikus kifejtette: „véleménye szerint az lenne alapvető fontosságú, hogy Európa ne különüljön el két különböző táborra, és Magyarországot, s a hozzá hasonló helyeken lévő kelet-európai országokat ne tekintsék a szigorú stratégiai vonal mögötti államoknak. Ellenkezőleg, úgy érzi, erőfeszítések kellenek, hogy bátorítsák a kelet-európai népek többségét, amelyek 23 τ Times, 1947. jún. 12. A levélben, amelyet minden valószínűség szerint nem ő írt, hanem Szabó Tamás telefonon diktálta az angol lordnak, a kisgazdapárti politikus beszámolt a vele történtekről, de olyan beállításban, mintha minden az NKVD, a szovjet titkosszolgálat műve lett volna. Mentegette a Magyar Közösség összeesküvésben résztvevőket, saját lemondását azzal indokolta, hogy ha hazament volna, letartóztatták volna. Azt tanácsolta többek között az angolszász hatalmaknak, hogy indítsanak ENSZ-vizsgálatot a Magyar Közösség összeesküvése ügyében, tisztázzák, hogy milyen mértékű a szovjet gazdasági, politikai behatolás és titkosszolgálati beavatkozás Magyarországon; a vizsgálat után hozzanak létre új rendőrséget Magyarországon, s csak ezután rendezzenek választásokat nemzetközi ellenőrzés alatt. (A levél megtalálható: Parliamentary Debates Hanzards. House of Lords. Fifth Series 148. k. 1947. jún. 3-jún. 19. 535-538. old.)
