Századok – 1990
Tanulmányok - Engel Pál: A 14. századi magyar pénztörténet néhány kérdése I/25
74 ENGEL PÁL Kelet-Magyarországon, a magyar ezüstmárka forgalmi övezetében a penzaszámítás nem honpsodott meg. Itt a pénzforgalom később terjedt el, és a 14. század első felében a cseh garason alapuló számítási pénzek, a garasmárkák alakultak ki (ld. bővebben a 7c fejezetben). Az ezüstmárka ezzel párhuzamosan szorult ki a forgalomból a fizetőmárkák rovására. A budai ezüstmárka 64 cseh garast, a magyar ezüstmárka 60 garast ért, de a gyakorlatban egyik sem volt használatos. Helyettük a kisebb értékű kereskedelmi garasmárkák terjedtek el: az 56 garasos budai, az 50 garasos magyar ps a 48 garasos kassai. Mivel egy garas ezüstértéke 3,5077 g volt, keletkezésük így rekonstruálható: 64 garas = 1 budai ezüstmárka = 224,4928 g 60 garas = 1 magyar ezüstmárka (6/7 budai M) = 210,4608 g 56 garas = 1 budai fizetőmárka (4/5 M) = 196,43 g 50 garas = 1 magyar fizetőmárka (3/4 M) = 175,384 g 48 garas = 1 kassai márka (6/7 budai fizetőM) = 168,3696 g A garasmárkák a dénárpenzákhoz hasonlóan számítási pénzzé alakultak át, és az 1370-es évekig voltak használatban. Kétféle, a szlavóniaitól eltérő garasszániítás kapcsolódott hozzájuk. Ott, mint láttuk, a 13. századra visszamenő gyakorlat alapján öt dénárt volt szokás egy garasra számítani. A budai és a kassai márka garasát ezzel szemben 6 dénárral számították, valószínűleg azért, mert az 1272 után vert báni dénárokból hat tett ki egy magyar ezüstpondust.?00 Az 50 garasos magyar márka számításában pedig kezdettől fogva 4 báni, ill. 8 kis dénár ért egy garast. Ebben láthatóan az az 1 :4 értékviszony fejeződött ki, amely a cseh garas és a régi báni, ill. bécsi dénár között fennállt.201 A garasmárka tehát mint számítási pénz meghatározott számú dénárt jelentett megjelölt vagy folyó pénzben: az 56 garasos (budai számítású) márka 336 dénárt (6 x 56), az 50 garasos márka 200 nagyobb (4 x 50) vagy 400 kis dénárt (8 χ 50), a 48 garasos (kassai számítású) márka 288 dénárt (6 χ 48). Mivel az erdélyj márka — sajátos súlyánál fogva — nem illett bele a garasmárkák rendszerébe, itt a 14. század első felében külön számításmódokkal kísérleteztek (ld. bővebben a 7d fejezetben). Ezek alapja a 3,23075 g ezüstsúlyú erdélyi pondus volt, amely számítási garasként szolgált és — akárcsak az 50 garasos márka esetében — 4 „báni", ill. 8 kis dénárral vették egyenlőnek. Az erdélyi pondusból 76 ért egy budai márkát,202 és a későbbiekben ezen az összefüggésen alapult a 14. század végi dénárforint-számítás is. Jelentős lépés volt a pénzrendszer egységesülése felé a budai computus megszületése a 14. század közepén (ld. bővebben a 7e fejezetet). Az új számítás két elemből állt össze. Egyfelől az 1340-esévek elején végrehajtott aranyfelértékelés után egy budai márka négy aranyforinttal lett egyenlővé. Másfelől az 1360-as évek elején a 200 0,73077x6=4,38462. 201 1 cseh garas=4x0,87692=8x0,43846=3,5077 g. 202 76x3,23075=245,5378.
