Századok – 1990
Tanulmányok - Izsák Lajos: A polgári ellenzéki pártok Magyarország nemzetközi helyzetéről külpolitikai lehetőségéről (1944–1947) V–VI/753
784 IZSÁK LAJOS Nagy-Britanniát. Végül „tökéletes és teljes bizalmatlanságot" jelentett be a kormány iránt.9 0 A liberális polgári ellenzéki pártok részéről Parragi György, a Független Magyar Demokrata Párt tagja felszólalásában elítélte a bármely oldalról jelentkező háborús propagandát, majd arról beszélt, hogy nincs háborús veszély, és a kis nép a háborúban csak veszíthet, különösen, ha olyan földrajzi és történelmi helyzetben van, mint Magyarország. A Polgári Demokrata Párt véleményét Supka Géza tolmácsolta, amelynek lényegét abban lehet összefoglalni, hogy mi, kicsik „ne avatkozzunk bele a nagyok háborújába". Ezzel szemben a polgári radikális Zsolt Béla azt fejtegette, hogy a háborús fenyegetés, még ha nyugatról jön is, még ha demokratikus álarcban fordul is felénk, akkor is minden eddiginél szörnyűbb bűncselekményre való felkészülés és bujtogatás. De egyúttal kijelentette azt is, hogy bár nagyjából a kormányprogram egészével — tehát külpolitikai céljaival is — egyetért, mégsem fogadja el, mivel „részleteiből" hiányzik azoknak a rétegeknek a védelme, amelyek a radikálisokat a parlamentbe küldték.9 1 A kormányprogram feletti vitában a magyar külpolitika jövőbeni várható irányáról, konkrét lépéseiről az MKP képviselője, Révai József nyilatkozott, s ő utasította el az ellenzéki pártok képviselőinek azt a felfogását és magatartását is, amelyek a nagyhatalmak vitáitól való távolmaradásra buzdítottak. „A mögött a jelszó mögött, hogy ne avatkozzunk a nagyok dolgába, az rejlik — mondotta Révai —, hogy a világpolitikai ellentéteket elsősorban képviselő nagyhatalmak közé egyenlőségjelet teszünk... Mi, kommunisták erre az egyenlősítésre nem vagyunk kaphatók. Mi azt mondjuk, hogy az egyik oldalon a szocializmus országa és demokratikus szövetségesei állnak, a másik oldalon pedig a monopoltőke országa áll szövetségeseivel."9 A világ két táborra osztását, vagyis a Tájékoztató Iroda álláspontját nemcsak ilyen formában érzékeltette a lengyelországi tanácskozásokról hazatért Révai, hanem az ország nyilvánossága előtt ebben a felszólalásában elsőként szólt részletesebben magának a Tájékoztató Iroda megalakulásának jelentőségéről is. Ezt a következőkben összegezte: „Ez az értekezlet nem kommunista ügy volt csak, ez az értekezlet ügye volt minden demokratikus érőnek, mindenkinek, aki a békét és a nemzeti függetlenség ügyét a szívén viseli. Ez az értekezlet felhívást jelentett a béke, a nemzeti függetlenség és a demokrácia erői számára, hogy tömörüljenek, és ez, tisztelt Országgyűlés, nem a Magyar Kommunista Párt magánügye, ez egyben a magyar nemzet ügye is... Ez az értekezlet erőgyarapodása a magyar munkásságnak, és erőgyarapodása a mi pártunknak is, erőgyarapodása a kommunista pártnak, mint a magyar függetlenség és a magyar demokrácia leghűbb harcosának. Ez az értekezlet nemcsak bennünket erősít, hanem azt az egész tábort, mely kész a békének, a demokráciának és a nemzeti függetlenségnek az ügyét megvédeni minden erővel a belső ügyeinkbe avatkozó, a függetlenségünkre törő és a belső reakciót támogató imperialistákkal szemben."9 3 90 Uo. 146. 0. 91 Uo. 251. o. 92 Uo. 109. o. 93 Uo. 115. o.
