Századok – 1990
Tanulmányok - Izsák Lajos: A polgári ellenzéki pártok Magyarország nemzetközi helyzetéről külpolitikai lehetőségéről (1944–1947) V–VI/753
A POLGÁRI ELLENZÉK MAGYARORSZÁG KÜLPOLITIKÁJÁRÓL 1944 ÉS 1947 KÖZÖTT 785 1947. október elején a polgári ellenzéki pártok közül csupán a Magyar Radikális párt üdvözölte örömmel az európai kommunista és munkáspártok lengyelországi tanácskozását. Az MKP-val rokon álláspontot képviselt ez a párt a Szovjetunióval és a népi demokratikus államokkal való szorosabb politikai együttműködés kétoldalú szerződésekben való rögzítésének időszerűségéről is. Sőt, a Tájékoztató Iroda megalakulását bejelentő hivatalos közlemény után Kende Zsigmond Pártja nevében azt is kijelentette, hogy „Látjuk és vállaljuk a magunk feladatát: a Nyugaton meg nem értett kelet-európai népi demokráciák védelmét és megértését azokkal a nyugat-európai és amerikai polgári értelmiségi rétegekkel, amelyeket semmiféle valódi érdek nem fűz az imperialista politikához". 4 1947 őszén a nemzetközi helyzetben bekövetkezett döntő változások — a két világrendszer éles elkülönülése és a Tájékoztató Iroda megalakulása — hatására Magyarországon is felgyorsultak az események. A Dinnyés-kormány megalakulásával (1947. szeptember 24.) a polgári erők végleg kiszorultak a kormányzati hatalomból. Az ezután következő csaknem egy esztendő viszont nemcsak a belső hatalmi harc eldőlésének — közte a polgári ellenzék felszámolásának, illetve pártjai „felszívódásának" — az éve volt, hanem döntő fordulatot hozott az ország nemzetközi kapcsolatainak alakulásában, így külpolitikailag is a fordulat évének tekinthető. A népi demokratikus országokkal kötött kétoldalú szerződések után pedig Magyarország bel-és külpolitikájában új időszak kezdődött. Lajos Izsák: LES PARTIS BOURGEOIS D'OPPOSITION ET LEUR APPROCHE DE LA SITUATION INTERNATIONALE DE LA HONGRIE 1944-1947 L'auteur passe en revue les objectifs et les programmes des partis bourgeois d'opposition non membres du Front d'Indépendance National (Parti Populaire Démocrate-Chrétien, Parti Populaire Démocratique, Parti Radical Hongrois, Parti Hongrois de la Liberté, Parti des Démocrates Indépendants Hongrois, Union des Femmes Chrétiennes et le Parti Civique Démoerratique, de dernier étant, dès l'été 1945, exclu du Front d'Indépendance national par les communistes). Il analyse la manière dont chacun d'eux appréhende la situation de la Hongrie dans le monde. En premier, il constate que le facteur décisif fut, tant pour la formation que pour l'activité des partis politiques, le Comité de Contrôle des Alliés créé par le traité de cessezle feu signé le 20 janvier 1945 à Moscou, dont l'autorisation était nécessaire à toute activité politique et ce, jusqu'en 1947, date où est entré en vigueur le traité de paix et que fut dissout cet organisme. On apprend que les programmes et les activités des partis bourgeois d'opposition de Hongrie ne subissaient l'influence d'audun parti étranger et pratiquement ils n'avaient aucun contact extérieur. D'ailleurs, le Parti Civique Démocratique et le Parti Radical Hongrois (celui-ci surtout à Budapest) étaient les seuls à déployer une activité d'organisation un peu plus importante- sil'on fait abstraction des tentavies du Parti Hongrois de la Liberté au printemps de 1947 et des efforts plus généralisés en août de la même année. Il n'en était pas einsi de l'activité des partis au Parlement. Le Parti Hongrois de la Liberté réduisit, dès 1946, ses activités aux débats parlementaires, et après les élections du 31 août 1947, tous les partis bourgeois d'opposition suivirent pour l'essentiel cette même voie. L'étude rend aussi compte de ces débats. En automne 1947, après la création du Bureau d'Information des Partis Communistes et Ouvriers, le Parti Communiste Hongrois s'efforça d'évincer de la vie politique les représentants de l'opposition bo-94 Haladás, 1947. október 9.
