Századok – 1990
Tanulmányok - Izsák Lajos: A polgári ellenzéki pártok Magyarország nemzetközi helyzetéről külpolitikai lehetőségéről (1944–1947) V–VI/753
A POLGÁRI ELLENZÉK MAGYARORSZÁG KÜLPOLITIKÁJÁRÓL 1944 ÉS 1947 KÖZÖTT 777 via és Csehszlovákia által alkotott szövetségi tömörülésnek, amelynek lényegében akkor már Bulgária és Románia is tagja volt. „Ha ezt elmulasztjuk, elszigetelődünk a valóban demokratikus országoktól. Megnehezítjük az ország további demokratizálódását, és megkönnyítjük — állapította meg az MKP Politikai Bizottságána 1947. március 20-i ülése —, hogy Magyarország az angol-amerika imperialista körök pozíciójává váljék."70 Az MKP Politikai Bizottsága ülésének napján, vagyis 1947. március 20-án Sulyok Dezső a Magyar Szabadság Párt nevében a nemzetgyűlésben határozati javaslatot terjesztett elő Magyarország örökös semlegességének törvénybeiktatásáról. Sulyok felszólalásában — az 1947. február 10-én aláírt békszerződés tényéből kiindulva — Magyarország jövőbeni magatartása szempontjából mind az irredentizmus felélesztését, mind az „önmarcangoló mazochizmust" helytelenítette. Kijelentette, hogy a parlament legfontosabb feladata a jövőben, hogy reálpolitikára nevelje a magyar közvéleményt, ugyanakkor a párizsi békeszerződést ebből a szempontból nem tartotta kielégítő megoldásnak. Ezért javasolta saját maga és pártja nevében az örökös semlegesség törvénybeiktatását. A javaslatban Sulyok, illetve a szabadságpárt szerint kifejezésre kell jutnia annak, hogy Magyarország minden néppel kizárólag békés úton kívánja rendezni vitáit, „idegen hatalmak" vitáival szemben eleve érdektelennek nyilvánítja magát, s ezen elhatározás alapján „szövetségi, együttműködési, vagy éppen katonai szerződést egyetlen hatalommal vagy hatalmi csoportosulással sem hajlandó kötni". Az előterjesztés kiegészítő rendszabályként a magyar hadsereg — a belső rend fenntartására szolgáló és szigorúan pártatlan jellegű csekély milícián felül — feloszlatását is tartalmazta.71 Sulyok, illetve a Magyar Szabasdság Párt fentebbi követelései tulajdonképpen nem voltak újak. Sulyokék már 1946. nyarán is — ahogy korábban erről részletesen volt szó — kísérleteztek hasonló javaslat előterjesztésével, ugyanakkor törekvéseik megegyeztek a kisgazdapárt egy részének véleményével is. így például Gordon Ferenc kisgazdapárti berni követ már 1946 szeptemberében javasolta Tildy Zoltánnak, hogy az FKGP nyíltan vesse fel Magyarország semlegességének kérdését. A szóbanforgó parlamenti vitát megelőzően, 1947. február 12-én e javaslatát megismételte Gyöngyösi János külügyminiszter előtt is. A külügyminiszter — Gordon szerint — ígéretet tett arra, hogy az ország semlegességének kérdését a köztársasági elnök elé terjeszti, sőt, Gyöngyösi azt is megígérte, hogy a javaslatot ő maga is támogatja.72 így talán nem tekinthető véletlennek az sem, hogy a külügyi tárca költségvetésének vitája során, ahol Sulyok javaslata is elhangzott, a kisgazdapárti képviselők sem nyilatkoztak a szabadságpárt elnökének indítványáról. Hallgatásuk a Sulyokkal való egyetértést jelentette. A baloldali pártok, ahogy ezt már korábban is tették, ismét elutasították Sulyok határozati javaslatát. A Magyar Szabadság Párt javaslatának bírálatával a legrészletesebben Kádár János, az MKP szónoka foglalkozott. A kommunista párt képviselője nem rejtette véka alá az MKP ama törekvését, illetve elhatározását, hogy a párt fokozni kívánja a pol-70 PI Arch: 274/3-80. Idézi: Balogh Sándor: i.m.: 259. o. 71 Nemzetgyűlés Naplója, VI. kötet. 1051. o. 72 Gordon Ferenc: Adalékok 1945-1947 történetéhez. Látóhatár, 1955. 1. sz. 40. o.
