Századok – 1990
Tanulmányok - Izsák Lajos: A polgári ellenzéki pártok Magyarország nemzetközi helyzetéről külpolitikai lehetőségéről (1944–1947) V–VI/753
776 IZSÁK LAJOS Sulyok — Nagy Ferenc visszaemlékezése szerint — Kovács Béla és Nagy Ferenc közbenjárására 1946. október 11-én a Szövetséges Ellenőrző Bizottságtól megkapta a Magyar Szabadság Párt működéséhez a hivatalos engedélyt.6 7 A SZEB levele egyúttal Nagy Ferenc tudomására hozta azt is, hogy az engedély megadásánál mindenekelőtt a miniszterelnök ama ígéretét vették figyelembe, hogy a „Magyar Szabadság Párt tevékenysége a magyar demokrácia megerősítésére fog irányulni, és ezzel erősíti a koalíciós magyar kormány tekintélyét és a magyar köztársaság presztízsét".6 8 A Magyar Szabadság Párt 1946. november 24-i zászlóbontó naggyülésén a budapesti Sportcsarnokban Sulyok Dezső pártelnök programadó beszédében újra összefoglalta, illetve megismételte a szabadságpárt programjának azokat a legfontosabb követeléseit és célkitűzéseit, amelyekről már korábban — júliusi nemzetgyűlési felszólalásában, a pártporgram ismertetése során — szólt. Volt azonban ennek a beszédnek és az azt követő felszólalásoknak egy feltűnő vonása. A kormányzati politika, illetve a baloldal belpolitikájának bírálatán túl a Magyar Szabadság Párt képviselői az ország külpolitikai orientációját ezúttal — szemben a korábbi megnyilatkozásaikkal — nem érintették, nem tették bírálat tárgyává. A párizsi békekonferencia befejezése, illetve a négy hagyhatalom külügyminiszterének New-York-i tanácskozásai időszakában — ahol a párizsi békekonferencia ajánlásait végleges formába öntöték — Sulyokék nem vállalkoztak új külpolitikai orientáció meghirdetésére. Ε tervüket továbbra is a békeszerződés aláírása utáni helyzetre tartották fenn, arra számítva, hogy egy esetleges belpolitikai fordulat végrehajtásával együtt új külpolitikai orientáció válik majd lehetővé számukra. Erre a kínálkozó alkalom csak néhány hónappal később, 1947 márciusában érkezett el, de már egészen (merőben) más bel- és külpolitikai helyzetben. III. A koalícion belül felhalmozódott ellentétek és válság megoldása szempontjából 1947 eleje és tavasza döntő fordulatot jelentett a hazai politikai életben. A Magyar Közösség „vezérkarának" büntetőjogi felelősségrevonása és ennek következményei — az MKP és az FKGP között, valamint a kisgazdapárton belül lezajlott drámai összeütközések — a jobboldalnak a kisgazdapártból való eltávolítását, a centrum felbomlását, végsősoron az FKGP széthullását eredményezték.6 9 Ez a folyamat szorosan összefüggött, kölcsönhatásban volt a nemzetközi helyzetben bekövetkezett változással. 1947. márciusában ugyanis a Truman-elv meghirdetésével a szövetséges nagyhatalmak korábbi együttműködése is véget ért, és a nemzetközi életben a hidegháborús politika vette kezdetét. Az MKP vezetése ebben a helyzetben arra az álláspontra helyezkedett, hogy előkészületeket kell tenni abból a célból, hogy Magyarország — a békeszerződés érvénybelépése után rögtön — részévé váljék a Szovjetunió, Lengyelország, Jugoszlá-67 Nagy Ferenc: The Strugle Behind the Iron Curtain. 300. ο. 68 Világ. 1946. október 23. 69 Vida István: A Független Kisgazdapárt politikája 1944-1947. Akadémia Kiadó, 1976. 241-300. o.
