Századok – 1990
Tanulmányok - Pintér István: A két munkáspárt külpolitikai koncepciói a Horthy-korszakban V–VI/708
A KÉT MUNKÁSPÁRT A KÜLPOLITIKÁRÓL A HORTHY-KORSZAKBAN 721 Addig is, amíg a békés revízió megvalósul, központi feladat az elszakított magyar kisebbségnek védelmet követelni és biztosítani, hogy „nemzeti sajátságukban, kultúrájukban élhessenek". Ehhez nemzetközi biztosíték lenne, ha a Népszövetségben állandó panaszbizottság létesülne a nemzeti kisebbségek jogainak kivizsgálására.4 3 Ezzel egyidejűleg felvetették azt is, hogy a magyar kormánynak is, elsősorban a német nemzetiségek számára, biztosítania kell kisebbségi jogait, amivel kedvező irányba befolyásolhatná a demokratikus nemzetközi közvéleményt a magyar úgy pártolásában.4 4 Az MSZDP erőfeszítései a magyar külpolitika irányvonalának megváltoztatására, valamint a békés revízió lehetőségének túlhangsúlyozása abból fakadt, hogy a már említett országokban a választások a baloldal sikerét jósolták, Angliában ismét munkáspárti kormány alakult, ezek hatására a kisantant is hajlandóbbnak mutatkozott kom prom isszum ra. Bethlen ez időben több gesztust is tett az MSZDP irányában. Garami és Buchinger emigrációból való hazatérése sem független ettől. Ugyancsak ide tartozik, hogy a kormány újból erőteljesen szorgalmazta az MSZDP képviselőinek nemzetközi szervezetekben, .reprezentatív akciókon", elsősorban az Interparlamentáris Únióban való részvételét. Szorgalmazták, hogy az MSZDP hívjon meg szociáldemokrata parlamenti csoportokat magyarországi látogatásra. Ez megtörtént, a meghívást azonban a svájci, a finn, az észt szociáldemokraták visszautasították. Ezt a pártvezetőség a rendszer antidemokratikus jellegével magyarázta, és ennek kapcsán sürgette is az ország belső demokratizálását, azt is hozzátéve, hogy enélkül Bethlen tervezett — és megvalósított — londoni útja sem hozza meg a remélt, elsősorban gazdasági támogatást.45 A gazdasági világválság évei alatt az MSZDP külpolitika koncepciójában különösen felerősödött az a törekvés, hogy Magyarországnak mindenekelőtt a szomszéd országokkal kell gazdasági kapcsolatait javítania. Olyan gazdasági és vámszerződések megkötését sürgették, amelyek segítenek az országot kilábalni a válságból, és egyidejűleg megalapozhatnák Maagyarország külpolitikájának egészséges irányba való fejlődését is. Elhibázottnak, sőt, végzetesnek tartották a Csehszlovákiával kezdett vám háborút. Szorgalmazták újólag Oroszországgal is a gazdasági kapcsolatok kiépítését. „Sem gazdasági, sem politikai és egyéb kifogás nem lehet, hogy Oroszországgal gazdasági kapcsolatot hozzunk létre" — hangoztatta Propper Sándor 1931. november 18-i interpellációjában. Ezzel Magyarország számára is létre lehetne hozni azokat a termelési, kiviteli és behozatali lehetőségeket, amelyeket más országok... a maguk számára már biztosítottak."4 6 Éppen a német-osztrák vámegyezmény, illetve a francia miniszterelnök által javasolt dunai vámszövetség kapcsán merült fel az MSZDP részéről, hogy van-e valóban politikai realitása a dunai államok — Magyarország, Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia — vámszövetségének, amit Franciaország mellett esetleg Anglia és Olaszország is támogatna? A szociáldemokraták úgy látták, hogy egy fen-43 Képviselőházi Napló (1927) XXIX. kötet 57. o. Szocializmus, 1929. június Zuschlag (Zentai) Vilmos: A kisebbségi kérdés Németországban és Magyarországon. 45 MSZDP 1929-cs és 1930-as párlgyűlésének jelenlése. 46 Képviselőházi Napló (1931) II. kölel 2950. o.
