Századok – 1990

Tanulmányok - Pintér István: A két munkáspárt külpolitikai koncepciói a Horthy-korszakban V–VI/708

A KÉT MUNKÁSPÁRT A KÜLPOLITIKÁRÓL A HORTHY-KORSZAKBAN 709 Peyer paktum szentesített — koncepcióját tekintve megmaradt a nyugati demokráciák felé való orientálódás álláspontján. Elkerülhetetlennek vélte, hogy a Tanácsköztársaság megdöntését követően az új rndszernek — ha nem akar külpolitikailag teljesen elszigetelődni — a belpolitikában fokozatosan a demokratizálódás útjára kell lépnie. Egyes alapvető külpolitikai kérdésekben vagy szembeszegült a kormányok politikájával, vagy tudomásul vette, esetenként óvatosan támogatta is azt. * A két munkáspárt külpolitikai állásfoglalásai a 20-as években Az MSZDP részéről alaposabb elemzésre, külpolitikai állásfoglalásra a trianoni békeszerződéssel kapcsolatban került sor. A pártveztés még 1919. február 4-i — a II. Internacionálé berni konferenciáján általa szorgalmazott, sőt a magyar delegáció „nyomására" elfogadott — állásfoglalásból indult ki. A konferencia a területi kérdésben leszögezte: „A kongresszus tiltakozik az ellen, hogy magyar területen a békekonferencia döntése előtt erőszakos annexiók történtek. Tiltakozik az ellen, hogy a megszállott seregek a munkásság gyülekezési jogát a szociális szabadságot és szociális politikai vívmányokat, amelyeket az új magyar köztársaság életrehívott, felfüggesztette... A konferencia követeli, hogy a békekonferencia Magyarország egyes részeinek hovatartozásáról ne határozzon mindaddig, amíg az illető területek lakosságának akarata népszavazás útján meg nem nyilvánul. A népszavazásnak a semlegesek ellenőrzése alatt kell megtörténnie. Nehogy a jövőben a gazdasági fejlődést lehetetlenné tegyék, a határkérdés elintézése során biztosítani kell Magyarország gazdasági összeköttetéseinek teljes szabadságát a többi országokban."4 A pártvezetőség 1920. május 15-én a II. Internacionáléhoz eljuttatott memorandumában ugyancsak tiltakozott a békeszerződés ellen, s ehhez kérte a nemzetközi szervezet támogatását is. „A nemzeti elnyomásnak, a gazdasági lenyiigözésnek olyan nagy igazságtalanságait valósítja meg a békeszerződés" — szögezte le a dokumentum — „amelyből esztendők folyamán a háború vészes vihara sarjadhat ki", ha időközben revízió alá nem veszik a „megszabott békefeltételeket." „A leszakított részekben elveszti Magyarország gazdasági életének alapfeltételeit... A népek, nemzetek elnyomása, az országhatárok hatalmi szóval való eltolása nem megoldása a népek és egyes államok között való viszonynak (sic!)"5 Trianon kérdésében a széles nyilvánosság előtt a Népszava a szerződés aláírását megelőző napon „Béke?" címen megjelent vezércikkében leszögezi, hogy: „A győztes hatalmak békéiből — sajnos — senki sem érzi ki az igazságot...", mert az magában rejti az újabb háború veszélyeit. A cikk hangsúlyozta, hogy az országra erőszakolt béke elsősorban az MSZDP-t tölti el aggodalommal és méltánytalansággal, mivel a párt ragaszkodik a népek, nemzetek és fajok önrendelkező jogának tiszteletben tartásához, és elítél minden erőszakot, „amelynek alkalmazásával a győzők fel-4.Garami Ernő: Forradalom, bolsevizmus emigráció. Szocializmus, 1930. január. 5 1935-re meghirdetett országgyűlés naplója (következőkben K.N.) XX. köt. 267. o.