Századok – 1990
Tanulmányok - Gergely Jenő: A politikai katolicizmus átrendeződése a bethleni konszolidáció első felében (1923–1926) V–VI/670
704 GERGELY JENŐ ka adta a kereszténypárti mandátumokat. ~ A földrajzi megoszláshoz hasonlóan, a keresztény párt társadalmi struktúrája is a hagyományok őrzését mutatta. A KGSZP képviselőinek társadalmi megoszlása a következő volt9 6 : Földbirtokos 12,5% Ügyvéd 6,3% Megyei tisztviselő 3,1% író, szerkesztő 25,0% Állami tisztviselő 15,6% Egyházi férfi 25,0% Magántisztviselő Ipar, kereskedelem 6,2% Orvos, kereskedő 6,3% Városi tisztviselő Mandátum 32,0 A keresztény párt képviselőinek fele kimondottan a lateiner értelmiségi réteg: pap, író, szerkesztő. Ha még idevesszük a 15%- nyi állami alkalmazottat (tisztviselőt), akik szintén ilyen értelmiségiek, akkor ebből bizonyos mértékig a párt bázisára is következtethetünk: városi, és részben falusi lateiner értelmiségiekre támaszkodott. Szembetűnően alacsonyan reprezentált a szabadfoglalkozásúak és az önálló gazdálkodók, tulajdonosok (birtokosok, gyárosok, iparosok) száma, de ugyanígy jelentéktelen az úri középosztály, illetve a hagyományosan politizáló jogász értelmiség részvétele is. Az a tény, hogy a képviselők egynegyede római katolikus egyházi férfi volt, mutatja a párt szoros kötődését a katolikus egyházhoz. Egyébként az 1926-os országgyűlési választásokon 12 katolikus pap lett képviselő, közülük egy nagyprépost (Vass), két kanonok, négy esperes és öt plébános. Pártállás szerint négyen az Egységes Párt, nyolcan a KGSZP tagjai voltak. (A keresztény párt pap-képviselői: Csik József plébános, Ernszt Sándor prelátus kanonok, Huszár Mihály esperes, Griger Miklós plébános, Mátéffy Viktor plébános. Ötvös Lajos plébános, Turi Béla kanonok és Vass József kalocsai nagyprépost.) A választások után a keresztényszocialista szakszervezeti vezetők is „politikai mérleget" csináltak, és a párt képviselői közül Csik Józsefet, Frühwirth Mátyást, Kocsán Károlyt, Usetty Bélát és (a később bekerült) Tobler Jánost tekintették keresztényszocialista képviselőnek.''7 Az 1920-as évek végén, a 30-as évek legelején a politikai katolicizmus, konkrétan a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt a kormányzati hatalom tartalékának funkcióját töltötte be. Erre alkalmassá tette részint szervezeti ereje — a parlament 95 Rh day Rezső: A politikai ideológia, pártszerkezet, hivatás és életkor szerepe a magyar képviselőház és a pártok életében 1861-1935. Bp. 1936. 13. p. 96 Uo. 94. p. 97 Keresztényszocialista szakszervezetek Magyarországon 1927-1929. A Keresztényszocialista Országos Szakegyesiiietek Szövetségének jelentése a Szövetség 1927-1929. évi működéséről. Előterjesztve az 1930. jűnius 1-jei közgyűlésen. Szerk.: Dvihally Géza-Tobler János. Bp. 1930. 5. p.
