Századok – 1990
Tanulmányok - Pritz Pál: A fajvédők külpolitikai nézetei (1918–1936) V–VI/617
634 Ρ RITZ PÁL Állandó, illetve nagy állandósága, elemek a fajvédők külpolitikai gondolkodásában A fajvédők külpolitikai gondolkodásának voltak olyan elemei, amelyek az idők során teljesen változatlanul maradtak, voltak olyan összetevői, amelyek ugyan nagy állandóságot mutattak, de az esztendők során mégis változtak, vagy legalábbis módosultak. Végül pedig számba lehetett venni olyan összetevőket is, amelyek felbukkantak, hogy azután gyorsan el is enyésszenek. Mivel tanulmányunk a téma első feldolgozását nyújtja, ezért azt tartjuk célszerűnek, hogy mondanivalónkat lényegében az állandó, illetve nagy állandóságú gondolati elemekre koncentráljuk. A teljesen változatlan elemek közé főleg olyan elemek tartoznak, amelyek erősen kötődnek a világnézet szférájához, mintegy a külpolitikai gondolkodás és a világnézet határmezsgyéjén helyezkednek el. Nemzeti öncélúság Ilyen fundamentális elem volt számukra a nemzeti öncélúság eszméje, az egyetlen öncél. Ahogy Gömbös megfogalmazta: „öncél csak egy van, a nemzet érdeke".40 Ezt a nemzeti öncélúságot a magyarság szempontjából maradéktalanul szem előtt tartották, azt ellenben, hogy mindebből más nemzetek szempontjából mi következik, csak olyan szituációban tudták felismerni, amikor a magyar politika iránytűje inkább a társadalmi haladás elsődlegessége felé hajlott. „Nem pártpolitikáról van szó: — hirdeti Gömbös 1919. január 19-én a MOVE gólyavári elnökválasztó közgyűlésén — arról van szó, hogy a nacionális és internacionális világnézetek közti harcban a MOVE milyen álláspontra helyezkedjék... Eltekintve attól, hogy a nemzeti eszmék imádásában nevelkedtünk, és eltekintve attól, hogy csak egy nagy és nemzeti Magyarországért tudunk lelkesedni, reálpolitikai okokból is a nacionális világnézet mellett kell döntenünk. Nézzünk körül: a csehek, a lengyelek, ukránok, románok, jugoszlávok és német-osztrákok most kezdik nemzeti létük igazi alapját elhelyezni, és mi internacionalisták legyünk?... Az Isten is azért teremtett egymástól különböző nemzeteket, hogy ezek egymással versenyezve, a verseny útján haladjanak."41 ^Ezekről a reálpolitikai okokról azonban a nacionalista Magyarországon már nagyon elfeledkeztek. Elfeledkeztek általában akkor, amikor — kimondva vagy kimondatlanul — nem voltak hajlandók lemondani az integrális revízió igényéről. Élesen megmutatkozott ez a hibájuk a nyugat-magyarországi kérdésben is. Képtelenek voltak felfogni, hogy azok a motívumok, amelyek őket mozgatták, a más nemzetek nacionalista szellemű köreit ellentétes irányban befolyásolják nagy erővel. A burgenlandi probléma végigvonul az egész korszakon, és az Anschluss után névtelen magyar fajvédők áradata bombázza olyan beadványokkal Hitlert, hogy most elérkezett az idő 40 Szózat 1925. VI. 26. 41 Gömbös: im. 27-28.
