Századok – 1990
Tanulmányok - Pritz Pál: A fajvédők külpolitikai nézetei (1918–1936) V–VI/617
A FAJVÉDŐK KÜLPOLITIKÁJA 633 33 ügyi embert, Gömböst meg másokat, és barátját is meghívja. Nyilvánvaló, hogy az ilyen kellemes körülmények között lezajlott beszélgetések sok alkalmat kínáltak az első kézből való tájékozódásra, a nézetek cseréjére, a gondolatok precízebb kifejtésére. A fajvédőknek egyébként a magyar külügyi szolgálattal is megvolt a kapcsolatuk. Zsilinszkynek a Külügyminisztériumban végzett munkája ugyan nem volt több, mint egy röpke epizód, ám annál hosszabban tartó és szoros kapcsolatról beszélhetünk Kozma Miklós esetében. Ő a sajtópolitikai munka révén volt rendszeres kapcsolatban a Dísz-térrel, esetenként kifejezetten a Külügyminisztérium megbízásából végzett munkát, mindezen túl néhány diplomatának voltak fajvédő nexusaik. A sort magával Kánya Kálmánnal kezdhetjük, aki a húszas években volt szorosabb viszonyban Gömbösékkel.3 4 Minden bizonnyal ez a kapcsolat is kamatozódott akkor, amidőn 1932 őszén a Puky Endre helyett megfelelő külügyminiszter után kutató Gömbösnek Kozma eredménnyel vetette fel Kánya személyét." Baráti kapcsolat, sűrű levélváltás volt Kozma és gróf Csáky István (1927 és 1933 között a Külügyminisztérium sajtóosztályának helyettes vezetője, majd vezetője), a későbbi külügyminiszter között.36 (Ellenben Gömbös valamilyen ok folytán kifejezetten neheztelt a becsvágyó fiatal grófra — a számára ellenszenves arisztokrata származáson túl szerepet játszhatott, hogy talán mérhetetlen ambícióját akarta letörni —, tény, hogy a Sándor palotába bevonuló Gömbös Csákyt hamar eltávolította helyéről, és a magyar külpolitika szempontjából marginális madridi követségre helyeztette.)3 7 Bizonyosan állítható, hogy Zsilinszkynek, Kozmának és Gömbösnek is közeli kapcsolata volt a két háború közötti magyar külügyi szolgálat egyik fontos diplomatájával, Hory Andrással. Hory azon kevesek közé tartozott, akiknek pályája úgy ívelt magasra a külügyi szolgálatban, hogy tevékenységüket nem a közös — császári és királyi — szolgálatban kezdték. Filológiailag kimutatható, hogy Hory rendszeresen tájékoztatta Kozmát külpolitikai kérdésekről, másfelől logikusan feltételezhető, hogy a magyar belpolitikai viszonyokban való eligazodásában Horynak főleg Gömbösék voltak a segítségére.3 8 Áttételesen az egész fajvédő vezérkar számára jelentett — legalábbis potenciálisan, az egyes egyének fogékonyságától függően — látókörbővülést Gömbös visszatérése a hatalomba: honvédelmi államtitkárrá, majd miniszterré való kinevezése 1928-ban, illetve 1929-ben. Gömbös a Honvédelmi Minisztérium 6. osztályának rendszeresen megküldött külügyi iratok révén az eseményekkel egyidőben és kellő mélységben követhette nyomon a nemzetközi kapcsolatok alakulását, a magyar diplomácia munkáját.3 9 33 Κ 429. 14. csomó. 6. dosszié 34 Hory: im. 398. 35 Prilz: im. 86-87. 36 Kozma Miklós többször említett iratai jól dokumentálják ezt. 37 Antal István visszaemlékezései. (Kézirat.) MTA Történettudományi Intézete. 38 Hory: im., a kötet bevezetője. Κ 429. általában, ill. 1. csomó, 1922. X. 26-i helyzetjelentés. A magyar-román perszonálunióról mondottak pontosan megfelelnek a Hory visszaemlékezéseiben olvashatóakkal. 39 Prilz: im. 59-60.
