Századok – 1990

Folyóiratszemle - Verbickaja O. M.: A tervszerű mezőgazdasági áttelepítés az Orosz Föderációban 1946–1958 között III–IV/569

FOLYÓIRATSZEMLE 569 tes világkereskedelemnél fontosabbnak tartották a hazai teljes foglalkoztatás biztosítását, a Nemzetközösség és a sterling-övezet érdekeinek védelmét. Noha a Foreign Office a Marshall-terv politikai jelentőségét, azaz az Egyesült Államok tartós elkötelezettségét Nyugat-Európában még a gazdaságinál is fontosabbnak tartotta, az 1948-ban megjelenő amerikai újrafegyverkezési elképzelésektől a gazdasági újjáépítés sikerét féltette. A koreai háború 1950. június 25-i kitörése után a brit kormány megváltoztatta álláspontját, mivel nem hitte el Molotov közlését, amelyet a moszkvai brit nagykövettel tárgyalva fejtett ki, azaz, hogy nem a Szovjetunió adott utasítást az észak-koreaiaknak a támadásra. A britek tévedtek, amikor úgy gondolták, hogy az ENSZ égisze alatt az ellentámadást végrehajtó erők nyugodtan átléphetik a 38. szélességi fok mentén húzódó korábbi demarkációs vonalat, kínai beavatkozástól nem kell tartani, jóllehet, Nehru indiai miniszterelnök figyelmeztette őket: a pekingi ultimátumot komolyan kell venni. A kínai beavatkozást követően a brit-amerikai kapcsolatok mélypontra zuhantak. Amíg Nagy-Britannia kész lett volna engedményekre Tajvan vagy Kína ENSZ-tagsága ügyében, addig az Egyesült Államok minden békekezdeményezést mereven elutasított. Azonban az általános amerikai külpolitikai stratégia elfogadása végül is az újrafegyverkezés elfogadását is jelentette, s 1950 októberében a brit kormány 4,7 milliárd font összegű, három évre szóló katonai programot fogadott el. Igaz ugyan, hogy ez nem tette semmivé a Marshall-terv korábbi kedvező hatását, de az erősen túlméretezett újrafegyverkezésnek döntő szerepe volt abban, hogy az 1949 táján Európában még legerősebbnek számító brit gazdaság az 1960-as évek elejére a második vonalba szorult. Az 1945 utáni brit hivatalos okmányok hozzáférhetővé válása hozzájárult ahhoz, hogy a hidegháború okait illetően az 1960-as években domináló revizionista felfogással szemben az ortodox értelmezés kerüljön előtérbe. Úgy tűnik, hogy a brit diplomaták 1945-48 között helytállóan ítélték meg a világ sorsának alakulását. Kevésbé igaz ez az 1948-51 közötti időszakra, különösen a koreai háború gyors befejezése lehetőségének elszalasztására a 38. szélességi fok elérésekor. A szükségesnél jóval nagyobb méretű újrafelfegyverkezés a legrosz -szabb lehetőségből indult ki, eszkalálta a fegyverkezési versenyt és az erőforrások átterelése komoly károkat okozott a polgári szférának. Az 1948-51-es periódus megítélésében az olyan jelenkori kritikusok álláspontja tűnik a legmeggyőzőbbnek, mint George F. Kennan. (Journal of Contemporary History, 1987. évi 3. szám, 621-538. I.) M. T. O. M VERBICKAJA A TERVSZERŰ MEZŐGAZDASÁGI ÁTTELEPÜLÉS AZ OROSZ FÖDERÁCIÓBAN 1946-1958 KÖZÖTT A szovjet szocializmus-építés során a nagyszabású tervek megvalósítása, a gazdasági szerkezet átalakítása szükségessé tette a munkaerő tömeges mobilizálását is. Már az első ötéves tervek idején, a komplex módon fejlesztendő területekre mezőgazdasági munkaerőt is irányítottak. A háború befejezését követően a békés életre való áttérés, a helyreállítás tette szükségessé a munkaerő tömeges áttelepítését. A korszak történetével foglalkozó kutatók általában érintették ezt a kérdést, de kevés speciális munka született e témáról. Feladatot jelent a periodizáció is, de az áttelepülők összetétele, mozgásuk iránya, a regionális sajátosságok feltárása a kutatók alapvető célja. Verbickaja szerint az áttelepülést a migrációs folyamat egyik variánsaként kell értelmezni.