Századok – 1990

Történeti irodalom - Gesselschaft Politik und Verwaltung in der Habsburgermonarchie 1830–1918 (Ism.: Erdődy Gábor) III–IV/530

532 TÖRTÉNETI IRODALOM birtokos nemessége éppen az elszegényedés, a lesüllyedés fenyegetésével volt kénytelen szembenézni; a szlavóniai arisztokraták eléggé gazdagok voltak ahhoz, hogy saját erőből, külön lépjenek a korszerűsítés útjára; a közvetítő gabonakereskedelem révén felemelkedő kereskedő polgárság pedig nem volt érdekelt Horvátország fellendülésében, és szívesebben fektetett be a birodalom más részeiben. A viszonylagos fejletlenségből fakadó kedvezőtlen körülmények ellenére a 80-as évekre mégis megtörtént a modernizációs folyamat áttörése, az ipari kapitalizmus megszületése. Stier Milós (Die technische Intelligenz und die Fragen der bürgerlichen Umgestaltung zur Zeit des Ausgleichs in Ungarn 1865-67) a kiegyezésben testet öltött kompromisszum egyik sajátos összetevőjét, a műszaki és természettudományos értelmiség gondolkodásmódját rekonstruálja. Vizsgálódása az említett rétegek véleményének országos megjelenítésére, befolyásának növelésére, érdekeinek érvényesítésére létrehozott Magyar Mérnök-Egylet 1866-os megalakulásához kapcsolódik. A fejlemények ellentmondásos hátterét képezte az ipari forradalom késése, melynek előfeltételeit a 48-as forradalom megteremtette ugyan, a neoabszoltuizmus azonban nem sietett e lehetőségek realizálásával. A szerző elemzései azt bizonyítják, hogy a 48-49- es eseményekben aktív szerepet vállaló magyar mérnökök, akiket Világos után a megtorlás nem került el, de az 50-es évek második felében fokozatosan visszatérhettek gazdasági vezető funkcióikba, tisztában voltak jelentőségükkel. Gazdasági aktivitásuk, a centralista hagyományokhoz kapcsolódó politikai mentalitásuk nem találkozhatott a passzív ellenállással. Véleményük szerint a polgári fejlődés békét igényel; a nemzeti felemelkedést nem harcok segítségével, hanem az ipari fejlesztés, a társadalmi modernizáció útján keresték. Somogyi Éva (Die Reichsauffassung der deutschösterreichischen Liberalen in den siebziger Jahren des 19. Jahrhunderts) a kiegyezést létrehozó ortodox, konzerváló liberalizmussal szemben fellépő, a 48-as német örökséget mozgósító fiatal generáció zászlóbontását mutatja be. Hangsúlyozza, hogy tagjai világos elképzelésekkel, letisztult átfogó programmal, az aktuális társadalmi-politikai problémák megoldásához szükséges fogékonysággal nem rendelkeztek. Deutsche Zeitung c. lapjukban a nemzeti demokratikus elvek antiliberális, olykor antiszemita gondolatokkal keveredtek. Visszatérő követeléseik a delegációk, a gazdasági kiegyezések eltörlésére, a választójog kiterjesztésére, a nemzetiségi kérdésben állítólag megnyilvánuló engedékenység megszüntetésére irányultak, mert ezúton vélték orvosolhatónak a szerintük az osztrák-németeket ért sérelmeket. Koncepciójukat Friedjung 1877 nyarán megjelent esszéjében fejtette ki, miszerint Ausztria németországi vezető szerepét nem a prágai békével, hanem a kiegyezéssel vesztette el, adta fel; s mely a kivezető utat a magyar kapcsolat felszámolásában a Németországgal történő összefogásban jelölte meg. A német nemzeti és az ausztriai birodalmi érdekek konfliktusait az előbbi előtérbe állításával próbálták feloldani. Ezért ellenezték Ferenc József balkáni politikáját, buktatták meg az azt vállaló liberális kormányt, s váltak fő előidézőjévé az 1897-es konzervatív fordulatnak. Pók Attila (Neue Staatsstruktur des Habsburgreiches — neues Verwaltungssystem nach dem Ausgleich in Ungarn) Sarlós Béla kutatási eredményeire támaszkodva, az 1867-86 között született megyei, közigazgatási, községi törvényeket elemezve vázolja a központi hatalom és a hatáskörükből egyre többet veszítő önkormányzati testületek viszonyának alakulását. Összességében úgy ítéli meg, hogy a dualista közigazgatási rendszer egyrészt lehetővé tette a nagybirtokosok, középnemeség, a gentry érdekeinek artikulálását, másrészt teret nyitott a kereskedelmi, ipari és finánctőke működésének, a kapitalista fejlődésnek. A mechanizmus azonban felettébb labilis egyensúlyi helyzeten nyugodott, s a kialakuló válságok kezelésére alkalmatlannak bizonyult. Hanák Péter (Verbürgerlichung und Urbanisierung. Ein Vergleich der Stadtentwicklung Wiens und Budapests) az urbanizáció egyetemes modelljét felvázolva, a modernizációs kutatásokat térségünkre kiterjesztve mutatja be Bécs és Budapest városiasodásának középkorban