Századok – 1990

Történeti irodalom - Tevel Zweieinhalb Jahrhunderte schwäbische Ortsgeschichte in Ungarn 1701–1948. (Ism.: Tilkovszky Loránt) III–IV/525

527 TÖRTÉNETI IRODALOM jesen jogosak. A német lakosságnak az SS-toborzásokhoz való tényleges viszonya helyes megítéléséhez nagyon fontosak a konkrét adatok: Tévéiről az első akció alkalmával 22, másodszor egyetlenegy önkéntes vonult be, ezzel szemben a harmadik akciónál, amely kényszersorozás volt, 230 helybeli lakost kényszerítettek be. Ezek az arányok valóban meggyőzően mutatják, hogy a felelősség döntő mértékben azokat terheli, akik a magyarországi németek idegen hadsereg számára való kiszolgáltatására ilyen egyezményeket kötöttek. A második világháború falubeli áldozatai közül 58 magyar katonaként, 99 a német (SS) haderő tagjaként veszítette életét, 17-en pusztultak el a zsidó deportációban. Abból az ukrajnai munkatáborból, ahová a háború után 200 falubeli németet irányítottak, 33-an nem tértek többé vissza. Az 1945. decemberi kitelepítési rendelet nyomán, amelynek körülményeit a munka ugyancsak helyesen világítja meg, 1946-ban mintegy 950 személyt szállítottak Tevel lakosai közül Németország amerikai, majd 1948-ban további mintegy 700 személyt szovjet megszállási zónájába. A visszamaradt, hozzávetőlegesen 400-500 német mellé 1500 székelyt, majd később még 150-200 Csehszlovákiából áttelepített magyart helyeztek el a faluban, amelynek további történetével a kötet már nem foglalkozik. Egy helyütt azonban (315. 1.) elismeréssel nyilatkozik a — valójában sajnos nagyon megkésett — mai magyar nemzetiségpolitikáról, indokoltan téve hozzá, hogy fontos a köztudatban általánossá tenni a mai helyes felfogást. A történeti rész tanulmányozását nagymértékben megkönnyíti a régi pénz- és mértékegységekről készített kimutatás, a népességmozgást ábrázoló grafikonok, a termelési adatokat feltüntető táblázatok, egykori térképek vonatkozó részletei, a faluban élt családok utcánkénti elhelyezkedésének ábrázolása, a községi tisztségviselők listájának összeállítása. Hasonmásban láthat az olvasó a telepesek toborzásával kapcsolatos felhívást, elbocsátó levelet, egészségügyi bizonyítványt, útiokmányt, földesurasággal kötött szerződést, helységpecsét rajzát, adózók lajstromát stb. A kötet néprajzi része, amely a „Falusi élet" címet viseli, alig egynegyede a történelmi rész terjedelmének, de hasonló tartalmasság, világos és közvetlen stílus, szakszerűség és olvasmányosság szerencsés egysége jellemzi. Bemutatja a háztípusokat és a házak építésmódját, a hagyományos építőanyagokat, majd a lakáskultúráról, az egyes helyiségekről és berendezésükről szól. Sorra veszi az év ünnepeihez kötődő népszokásokat, s azokat, amelyek az emberi élet főbb állomásaihoz — születéshez, házassághoz, halálhoz — kapcsolódnak. Megismerkedhetünk a teveliek nyelvjárásával, szólásmondásaival, játékaival, dalkincsével, táncaival, népi hiedelmeivel. A kötet végén „A falu képekben" címmel közel félszáz fényképet találunk, főleg Josef Wirth érdeméből. Látképek, családi képek, csoportképek, életképek ezek. Első áldozások, bérmálások, esküvők emlékei, iskolai osztályközösséget, együtt sorozottak katona-bajtársságát idéző felvételek. Megörökítik a 30-as évekbeli községi tanácsot, az iparegylet akkor még élő alapító tagjait, a falu énekkarát, fúvószenekarát, színjátszó csoportját. Aratás, cséplés, szüreti mulatság, vadászat jelenetei elevenednek meg általuk. Más kategóriája a képeknek: a háború után az ukrajnai munkatáborban készült felvételek, illetve azok, amelyek a világban szétszóródott teveliek eppingeni találkozóit mutatják. Tevel sváb község történetéről magyar nyelven is találhatunk a kötetben rövid tartalmiöszszefoglalást. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy értékei idehaza is széles körben válhassanak ismertté. Tilkovszky Lóránt