Századok – 1990
Tanulmányok - Engel Pál: A 14. századi magyar pénztörténet néhány kérdése I/25
44 ENGEL PÁL aranyforintot 64 garassal vettek egyenlőnek, erről az összegről pedig megállapítottuk, hogy pontosan 4/5 bécsi márka ezüstöt tett ki. Ezen az úton továbbhaladva arra az eredményre jutunk, hogy 1 bécsi márka = 80 garas 1 finom ezüst (900/1000) bécsi márka = 72 garas 1 budai márka = 7/8 bécsi márka = 70 garas Eredményünk teljes összhangban van a forrásokkal. Bécsben csakugyan 72 cseh garast tekintettek azonos értékűnek egy márka „lötiges Silber"-rel, amin — mint láttuk — a márka 9/10-ét értették.61 Ha pedig kiszámítjuk, hogy az egy budai márkának megfelelő 4,3695 aranyft6 2 hány garast ért, várakozásunknak megfelelően x = (64 χ 4,3695) : 4 = 69,91 azaz kereken 70 garast kapunk. Ezek alapján pontosan meghatározhatjuk a cseh garas színsúlyát, vagy legalábbis azt az ezüstmennyiséget, amelyet a külföldi — mind az ausztriai, mind a magyarországi — forgalomban a garas színsúlyának tekintettek : 1 cseh garas = 1/80 bécsi márka = 280,6146/80 = 3,5077 g. Ebből a garas nyerssúlyára — mivel 15/16 finomságú ezüstből verték — 3,7415 g-ot kapunk,6 3 ami jól megfelel a fennmaradt példányok 3,68 g-os átlagsúlyának.6 4 A kapott érték helyessége azáltal is megerősítést nyer, hogy a régi cseh márka súlyából származtatható. Ez az újabb kutatások szerint 210 g volt, és így bizonyára pontosan 3/4-e volt a 280 g-os bécsi márkának. Ezért, mivel a bécsi márkát 80 cseh garas értékűnek találtuk, a régi cseh márkára 60 garast kapunk. Ez pedig nevezetes érték : Csehországban a garasokat kezdettől fogva az egész késő középkoron át 60-as egységekben, sexagená-kban (Schock) számolták. A számítás eredete, amelyre eddig nem volt ésszerű magyarázat, a mondottak szerint abban rejlik, hogy egy sexagena éppen egy régi cseh márka értékű garast jelentett.65 Magyarországon az 1330-as évektől 1360 tájáig hazai verésű garasok is versenyeztek a cseh ezüstpénzzel. I. Károly 1329 körül cseh minta szerint maga is M Hóman: PT. 396. 62 Ld. az 1. fejezetet. 63 16/15x3,5077=3,7415. 64 Finály Henrik (Középkori magyar metrologiája. Bp. 1908. 15. Klny. Numizmatikai Közlöny 7 [1908]) egy késői, de igen pontosnak látszó csehországi adatot idéz, amely szerint a garasokat 14 7/8 latos ezüstből verték, és 80 16/51 garas ért egy bécsi márkát. Ebből azt kapjuk, hogy egy garas nyerssúlya 3,7582 g, színsúlya pedig 3,4940 g volt. Ez alig több, mint egy századgrammal tér el az általam kiszámított eredménytől. Hitelessége mellett szól, hogy pénzlába megfelel a cseh márka súlyának (Ha 72 garast veszünk egy 16 latos márkának, akkor 15 latnak — ilyen finomságú volt a pénz — 67,5 db garas felel meg. Ennek nyerssúlya 253,68 g, azaz kb. egy prágai márka, vö. Hóman: PT. 75.) Nem árt azonban leszögezni, hogy bennünket ezúttal voltaképpen nem a garas tényleges színsúlya érdekel, hanem az az ezüstértéke, amellyel a kortársak Magyarországon számoltak. Ez pedig kétségtelenül 3,5077 g volt. Egyébként valószínűnek tartom, hogy ez volt a cseh garas eredeti súlya. Későbbi, 3,494 g-os súlya a prágai márka pénzlábához történt hozzáigazítás eredménye lehet, innen származhat a különös - 14,875 latos - finomsága is. 65 60x3,5077 g=3/4 bécsi M.
