Századok – 1990

Közlemények - Boros Zsuzsanna: A III. Köztársaság összeomlásának előzményei. Az 1940-es francia–német fegyverszüneti egyezmény III–IV/462

486 BOROS ZSUZSANNA badsága, az egyének alávetettségének hiánya."4

3

A fegyerszünet megkötése előtt — június 20-i beszédében — a francia haderő számának és anyagi erejének nem túl meggyőző (1918-cal összehasonlított) említése után Pétain egy mondatban foglalja össze a vereség okait: „Túl kevés gyermek, túl kevés fegyver, túl kevés szövetséges",4

4

s arról beszél, hogy egy nép gyengeségét vagy nagyságát nem annyira a győzelem vagy a vereség határozza meg, hanem az a mód, ahogyan reagál rá. „Nem hagyom el tehát a francia földet, és vállalom a szenvedést, ami a hazát és fiait sújtja..." „A francia újjászületés ennek a szenvedésnek lesz a gyümölcse."45 A háború — Pétainék szerint — befejeződött, s ez számukra azt jelentette, hogy azonnal a belső átalakításra kell a figyelmet fordítani. Hogy mennyire határozott, radikális és „sürgős" volt terveik végrehajtása, igen hamar bebizonyosodott. A fegyverszünet megkötése után két héttel (!) a sebtében összehívott és kellőképpen „megdolgozott" francia nemzetgyűlés felszámolta a III. Köztársaság alkotmányát, s tejhatalommal ruházta fel Pétaint, egy új alkotmány kidolgozásával is megbízva. Napokon belül megkezdődött a lázas törvényalkotó munka, amely az alapoktól a csúcsig át akarta formálni a francia államot és társadalmat.46 4 43 Valéry: Cahiers. Paris, 1957. 44

Pétainé 1940. 14. 45

Ld. erről részletesen tanulmányomat a Történelmi Szemle 1989/4. számában. 46

U.o. «